Jövőre elkészül az új Néprajzi Múzeum

Menetrend szerint halad az új Néprajzi Múzeum kivitelezése a budapesti Városliget melletti Ötvenhatosok terén.

2018. február 05.

A nemzetközi építészeti tervpályázaton nyert magyar Napur Architect építésziroda által tervezett új múzeumépület a Liget Budapest Projekt keretében épül fel a tervek szerint 2019 augusztusára. A látogatók 2020 végétől több szakaszban vehetik birtokba, teljes egészében pedig 2021 májusától fogadja az érdeklődőket.

A Néprajzi Múzeum alapításának 145 éves története során először kap olyan épületet, amelyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34 000 négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városliget szélén lévő egykori parkolók helyén. A Néprajzi Múzeum őrzi a magyar népi kultúra legteljesebb kincsestárát, a magyar vonatkozásában pótolhatatlan és felbecsülhetetlen gyűjtemény természetes és szerves módon kiegészül nemzetközi anyaggal is.

Indul a munka - A burkolat felszedésével indul a Liget Budapest Projektben megvalósuló új Néprajzi Múzeum építése, a Városliget melletti Ötvenhatosok terén 2018. január 9-én. 

A szakemberek örülnek

Az építéssel kacsolatban több neves szakember is megszólalt: Sebő Ferenc népzenész, a Néprajzi Baráti Kör elnöke szerint "elképesztően értékes gyűjteményünk van táncban, zenében és tárgyakban is, amely megérdemli azt, hogy a társadalom ezekhez hozzáférjen". 

Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke úgy véli, talán nincs még egy magyarországi múzeum, amely ennyi helyszínre költözött már működése során, Paládi-Kovács Attila etnográfus pedig kiemeli: "évtizedek óta várjuk, hogy a néprajznak, a néprajztudománynak, az egész magyar nép kulturális örökségének egyszer megépülhessen egy valódi múzeuma". 

A tudós felidézi, hogy világszerte számos nagyvárosban Londontól Mexikóvárosig vagy Stockholmtól Amszterdamig hagyománya van annak, hogy ligetekben találhatók a nagy néprajzi múzeumok. A magyar terveknél zöldebb megoldás pedig a szakember szerint elképzelhetetlen, hiszen a koncepció lényege, hogy a hasznos területnek csaknem 60 százaléka a földfelszín alatt van, fönt pedig egy barokk kert fedi majd az épületkomplexumot.

A múzeum által eddig használt  Kossuth téri épület egyáltalán nem volt jó helyszín a világszínvonalú gyűjtemény bemutatásához, hiszen nem voltak megfelelőek a közösségi terek, a kiállítótér pedig egyetlen lineáris elrendezést tett lehetővé. Az új épületben a múzeumpedagógiai interaktív terek és a gyermekmúzeum az oktatást szolgálják majd, és a jelenleginél négyszer nagyobb kiállítótér várja majd a látogatókat, lehetővé téve, hogy a raktárakban őrzött rendkívül értékes gyűjtemény lényegesen nagyobb részét is bemutathassák.

A Néprajzi Múzeum környezete is megújul

A Liget megújítását célzó tájépítészeti pályázaton győztes Garten Stúdió tervei alapján hamarosan jelentősen bővül és minőségében is újjászületik a Városliget zöldfelülete, ezzel együtt pedig megújul a Rondó is. Bár a parkrész eredetileg a Városliget egyik meghatározó eleme volt, és szerkezetében pedig egyik legjobban megőrzött történeti eleme a parknak, napjainkra elveszítette egykori szerepét. 

Az átfogó rendezésnek köszönhetően a parkrész visszakapja eredeti funkcióját: a sétát, pihenést fogja szolgálni, megújulnak a köríves utak, amelyeket zöld szigetek fognak körül, a most hiányos kettős fasora pedig újra teljes lesz. A megújult Rondó egyúttal nagyobb hangsúlyt is kap a Liget Dózsa György úti részén, hiszen ezt a területet körülfogja majd a Néprajzi Múzeum új épülete, ezáltal hangulatos közösségi térként is funkcionál majd a parkrész. 

A tájépítészeti tervek szerint a Rondó belső gyepes körének helyreállítása az egyik legfontosabb feladat, továbbá visszaállítanak a korábbi kilenc félköríves "beharapásból" hetet, padokkal, cserjékkel, amely karakteres kialakításával meghatározó eleme volt és lesz a terület belső zónájának. A belső parkterület felé eső részeken nagy összefüggő, tojásdad alakú zöldfelületi egységeket hoznak létre, amelyek között stabilizált szórt burkolatú sétatér rendszer található. 

A zöldfelületi egységek viszonylag nagy alapterületűek, nagyságuk 2-3 ezertől akár kilenc ezer négyzetméterig is terjedhet, jellemzően az intenzív lombkoronaszint mellett alacsony talajtakarók, gyepszinti évelők alkotta növényzet jelenik majd itt meg, míg a naposabb részeken gyepfelületet alakítanak ki. A viszonylag nagy egységeket keskenyebb és szabadabb vonalvezetésű sétautakkal határolják majd el.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A korábban jól ismert Doosan márkanevet januárban Develonra változtatta az új tulajdonos. Megnéztük, milyen munkagépek kerültek az új brand alatt a piacra. A képen a novemberben bejelentett új átrakó látható.

Az elmúlt fél évben az abroncsgyártók nem fukarkodtak új típusok és méretváltozatok bejelentésével, ezekből válogattunk. A képen a Michelin Crossgrip abroncsa látható.

Számos hazai fejlesztés könnyítheti meg az építőiparban vagy az építőanyag gyártásban dolgozó szakemberek dolgát. Az elmúlt néhány hónap ígéretes hazai fejlesztéseiről olvashatnak. A képen hőszigetelő üveghab látható.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©