A magyar építőipar bérszínvonala a visegrádi országok mezőnyének felső részében helyezkedik el, de a németországi keresetekkel szembeni különbség továbbra is jelentős. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a hazai vállalkozásoknál fizetett bruttó átlagbéreket vetette össze a lengyel, a cseh, a szlovák és a német bérszintekkel.

A felmérés szerint a magyar vezetői munkakörökben az átlagos havi személyi alapbér eléri az 1,7 millió forintot, ami mintegy 4585 eurónak felel meg. Ez gyakorlatilag megegyezik a lengyel vezetői bérek alsó értékével, a német vezetői és projektvezetői bérek azonban havi 5878–7961 euró között alakulnak.

A felsőfokú végzettségű építésvezetők és termelésirányítók átlagos havi alapbére Magyarországon 1,04 millió forint, azaz mintegy 2801 euró. Németországban ugyanezekben a munkakörökben 4803–5340 eurós havi bér jellemző.

A szakmunkások bére is elmarad a némettől

A munkaerő-megtartás szempontjából meghatározó szakmunkás-munkakörökben a magyar havi alapbér 544 ezer és 635,5 ezer forint között mozog. A felső érték körülbelül 1718 euró, ami megközelíti a lengyelországi 1760 eurós szintet. A német szakmunkásbérek ugyanakkor havi 4118–4585 eurót tesznek ki.

A segédmunkások és betanított munkások havi bére Magyarországon 439,7–508,3 ezer forint, ami a felmérés átváltásával 1188–1374 eurónak felel meg. Ezek az összegek jellemzően meghaladják a szlovák bérszinteket, a német építőipari bérektől azonban jelentősen elmaradnak.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2026. január–júliusi bruttó átlagkeresete Magyarországon havi 590 538 forint, azaz 1596 euró volt. Ez alacsonyabb a lengyelországi 2100 eurós és a csehországi 1720 eurós értéknél, ugyanakkor meghaladja a Szlovákiában jelzett 1045–1178 eurós szintet. A német építőipar havi átlagkeresete 4213 euró volt, ami a magyar érték több mint két és félszerese.

Az órabérekben is nagy a különbség

A minimális bruttó óradíj Magyarországon 5,80 euró, Németországban 15,86 euró. A német építőipar szakképzett munkaköreiben az óradíj megközelítheti a 24 eurót is.

Az ÉVOSZ értékelése szerint a magyar építőipari bértarifák regionális összehasonlításban mérsékelten versenyképesek, a nyugat-európai munkaerőpiac azonban a magasabb bérek miatt továbbra is vonzó lehet a hazai szakemberek számára. A képzett munkaerő megtartása ezért a magyar építőipar egyik fontos versenyképességi kihívása.

Az összehasonlítás elsősorban a tarifális alapbérekre épül, így az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni az országonként eltérő adóterheket, juttatásokat és megélhetési költségeket is. Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magasabb külföldi bér önmagában nem feltétlenül jelent arányosan magasabb elkölthető jövedelmet, különösen a németországi megélhetési költségek mellett.

Forrás: ÉVOSZ sajtóközlemény