Az Európai Unió statisztikai hivatalának februári jelentése alapján 2019-ben személyenként átlagosan 387 kg háztartási szemetet termeltünk Magyarországon, ami messze jobb az uniós aránynál (502 kg/fő). Az Eurostat adatai szerint az elmúlt közel másfél évtizedben Magyarország 16 százalékkal tudta mérsékelni a kommunális hulladék mennyiségét, miközben ezen a téren az EU átlagosan még 1 százalékos javulást sem tudott felmutatni.

Ma hazánk a negyedik legkevesebb háztartási hulladékot előállító nemzet Románia, Lengyelország és Észtország után. Miközben Magyarország ott van a legeredményesebb hulladékcsökkentők között, tizenhat uniós tagállamban még nőtt is a háztartási szemét mennyisége az elmúlt években.

Magyarországon ugyanakkor a kommunális hulladéknak csak 36 százalékát komposztálják vagy dolgozzák fel újra; 50 százalékát lerakókban helyezik el, 14 százalékát pedig elégetik. Az EU-ban az újrahasznosítás mértéke ezzel szemben átlagosan 48 százalék, a szemét 25 százaléka végzi lerakóban, 27 százalékát pedig elégetik. A Klímapolitikai Intézet álláspontja szerint a mostani jogszabálymódosításnak köszönhetően jelentősen javul majd a hulladék újrafeldolgozásának aránya, és az illegális szemétlerakók felszámolását célzó küzdelem is új lendületet kaphat.
A szelektív hulladékgyűjtés a következő években a veszélyes háztartási, a bio- és a textilhulladékokra is kiterjed majd. Fontos, hogy 2025-re a településeken termelődő hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani, amit 2035-ig fokozatosan 65 százalékra kell emelni. A hulladékra értékként kell tekinteni. Az ipari maradékanyagot ezért minél nagyobb arányban kell nyersanyagként visszaforgatni a gyártási folyamatokba, 2035 után pedig a települések által megtermelt szemétnek legfeljebb 10 százalékát lehet majd lerakókban elhelyezni, a többit újra fel kell dolgozni. A törvénymódosítás az üveg- és műanyag palackok, valamint fémdobozok visszaváltásának lehetőségét is megteremti, ami hiánypótló intézkedés. A gyártóknak és a kereskedőknek bizonyos mértékig nyomon kell majd követniük a hulladék útját, az illegális szemétlerakás pedig a pénzbírság mellett tényleges szabadságvesztéssel is büntethető lesz, ami jelentős visszatartó erő lehet a környezetkárosítók számára.

A Klímapolitikai Intézet közleménye, fotónk illusztráció