Cementalapú akkumulátor Svédországban

Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók, ennek segítségével a jövőben húszemeletes betonépítmények tárolhatják az energiát. A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósai május második felében mutatták be vizsgálataik eredményét. Emma Zhang és Luping Tang munkatársaikkal a jövő építőanyagait kutatták. Közösen dolgozták ki a világ első tölthető, cementalapú akkumulátorának koncepcióját.

A cementalapú keverék kis mennyiségű, rövid karbonszálakat tartalmaz a vezetőképesség és a hajlítószilárdság növelése érdekében. Fémbevonatú, karbonszálas hálót is elhelyeztek a keverékben, melyben a vas az anód, a nikkel pedig a katód - írta a fejlesztésről TechExplore.com tudományos portál.

A tudósok hosszas kísérletezés után alkották meg a prototípust. Ennek átlagos energiasűrűsége 7 wattóra négyzetméterenként, ami a korábbi cementalapú akkumulátorokra tett kísérletek eredményének 10-szerese. Ez az energiasűrűség azonban még mindig alacsony a kereskedelmi forgalomban lévő elemekhez képest, az anyag azonban épületek esetében nagy mennyiségben használható. A technológia alternatív megoldásokat nyújthat az energiakrízis idején a nagy mennyiségű energia tárolásának lehetővé tételével.

Az ötlet kidolgozása még korai fázisban van, számos technológiai kérdés vár még megoldásra. "Mivel a betonalapú infrastruktúra általában 50-100 évre készül, az akkumulátorokat is ehhez kellene igazítani, vagy könnyen cserélhetővé és újrahasznosíthatóvá kell tenni. Ez egyelőre nagy kihívást jelent" - fogalmazott Emma Zhang.

Dán szélfarm az Északi-tengeren Koppenhága közelében

Ambícizóus uniós energiaipari célok

Az Európai Unió villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság május 17-én bemutatott javaslata szerint. A bizottság olyan tervet mutatott be az óceánok, a tengerek és partvidékekkel kapcsolatos iparágak és ágazatok, az úgynevezett kék gazdaság szereplői számára, amely szerint, ha az EU szél-, hő-, hullám- és árapály-energiára épülő fenntartható óceáni energiaszerkezetet alakít ki, az 2050-ben az EU villamosenergia-ellátásnak negyedét állíthatja majd elő.

Az uniós bizottság javaslata szerint a klímaválság leküzdéséhez egészséges tengerekre van szükség, amelyek erőforrásait fenntartható módon kell hasznosítani, törekedve a fosszilis tüzelőanyagok és a hagyományos élelmiszer-termelés alternatíváinak megteremtésére.

A célok megvalósításához a kék gazdaság valamennyi ágazatának mérsékelnie kell az általa a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatást, legyen szó a halászatról, az akvakultúráról, a tengerparti turizmusról, a tengeri közlekedésről, a kikötői tevékenységekről vagy a hajóépítésről - írták.

A megközelítés menetrendet is meghatároz a kék gazdaság számára, amely egyebek mellett a klímasemlegesség és a szennyezőanyag-mentesség elérését tűzte ki célul. Védelem alá helyezné továbbá az uniós tengeri területek 30 százalékát, amely az elképzelés szerint visszafordítja a biológiai sokféleség zsugorodását, gyarapítja a halállományokat, hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló-képességhez. Végezetül fórumot hozna létre a tengeri létesítmények üzemeltetői, valamint a halászathoz, az akvakultúrához, a hajózáshoz, a turizmushoz, a megújuló energiához kapcsolódó és egyéb tevékenységekben érintett tudósok közötti párbeszéd koordinálására.

Az uniós bizottság emellett új stratégiai iránymutatásokat fogadott el, hogy javítsa az uniós akvakultúra fenntarthatóságát és versenyképességét. Az iránymutatások felvázolják, miként lehet az ágazatot oly módon fejleszteni, hogy versenyképessége és ellenálló-képessége mellett környezeti, illetve éghajlati teljesítménye is javuljon. Az előterjesztett iránymutatások azt is támogatni fogják, hogy az ökológiai akvakultúra számottevően bővüljön. Az akvakultúra-ágazat olyan egészséges élelmiszereket képes előállítani, amelyek éghajlati és környezeti lábnyoma általában kisebb a szárazföldi gazdálkodásból származó termékek lábnyománál - közölték.

Itthon rendületlen a háztartási méretű naperőművek terjedése

A járvány ellenére is rendületlen a háztartási méretű naperőművek terjedése – adta hírül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal május második felében. A villamosenergia-elosztók aktuális adatszolgáltatása alapján a hivatal közzétette a háztartási méretű erőművek (HMKE), ezen belül a maximum 50 kilowatt (kW) kapacitású naperőművek 2020. év végi összesített adatait.

Tóth Tamás, a szervezet általános elnökhelyettese a kapcsolódó közleményben úgy fogalmazott, hogy egy év alatt másfélszeresére nőtt a háztartási méretű naperőművek darabszáma és beépített teljesítménye. Mára közel 72 ezer háztartás rendelkezik napelemes kiserőművel.

Az elnökhelyettes a közleményben a legfrissebb adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, a HMKE-k terjedését nem fékezte meg a koronavírus-járvány sem, hiszen az előző év végi adatokhoz képest másfélszeresére nőtt a számuk és beépített teljesítményük. A növekedési ütem ráadásul tovább gyorsult, míg 2019-ben 44 százalék körül alakult, addig 2020-ban már megközelítette az 50 százalékot. Ilyen módon 2020 végére már 88 112 darab háztartási méretű naperőmű termelt villamos energiát, összesen 719,09 megawatt (MW) beépített kapacitással.

A szakember felidézte: a Nemzeti Energiastratégia szerint a kormányzat célja, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőművel. A megújuló energiatermelés lendületes növekedése örömteli fejlemény, ugyanakkor a MEKH feladata az is, hogy az ellátásbiztonság érdekében megteremtse a megújuló és a hagyományos erőművi kapacitások összhangját.

Ismertetik, hogy az adatok alapján 2020-ban továbbra is többnyire természetes személyek birtokoltak háztartási méretű naperőműveket, 2020 végén már közel 72 ezer háztartás, míg 2019 végén még csak mintegy 47 ezer háztartás mondhatta el ezt magáról. 2020 végén a lakossági napelemes HMKE-k átlagos teljesítménye 6,17 kW volt.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia/Cgpgrey.com, Thinkstockphotos.com