Az Állami Számvevőszék elemzése az építőiparról

2021. augusztus 04.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az építőipar Magyarország GDP-jéhez való hozzájárulása és költségvetési támogatása szempontjából stratégiai ágazatnak tekinthető. Az ÁSZ elemzői az építőipar teljesítményére ható 2016-2020. évi tényezőket vették számba.

1. Az építőipar a pandémiás válság előtti időszakban kapacitásait növelte, a gazdaság kifehérítésében szerepet vállalt, adóbefizetési ereje nőtt. A koronavírus okozta válság az ágazatot negatívan érintette, azonban a 2017-2019. években kialakult kapacitások a válságot követő időszakban aktivizálhatóak.

Míg 2016. évben az építőipar teljesítménye még mérsékelte a GDP növekedését, a 2017-2019. években azt évente közel egy százalékponttal növelte. A Kormány az iparág fejlesztéséhez többféle stratégiával is hozzájárult. A vállalkozások beruházás ösztönzési programjain kívül célrendszerrel határozott meg az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célzó stratégiát, illetve a szakképzés 4.0 stratégiát. A lakosság otthonteremtését támogató intézkedések csomagja eredményeképp megnövekedett a lakossági kereslet a lakáspiacokon – emelik az az ÁSZ elemzői.

 2. A kormányzati megrendelések ciklikusságát az európai uniós költségvetési periódusok operatív programjai forrásainak felhasználása befolyásolja. Az uniós költségvetési folyamat e sajátosságából adódó ciklikusság kisimítható hosszú távú, kiegyensúlyozott kormányzati építési-beruházási stratégia kialakításával.

A vállalkozások és a költségvetési szektor beruházási volumennövekedése szempontjából a 2017. év bizonyult csúcsnak, a kormányzati szektor építési beruházásai a 2019-2020 években túlsúlyban voltak a vállalkozási szektorhoz képest. Az építmények közül az utak, vasutak, csővezetékek, elektromos és távközlő hálózatok termelési értéke növekedett a legnagyobb mértékben. Az épületek alcsoportban az ipari épületek és raktárak, valamint a két- vagy annál többlakásos épületek termelési értéke volt a legmagasabb – összegeznek az ÁSZ szakértői.

 3. Az építőiparban jelentősen nőtt a foglalkoztatás, ez részben az iparág termékei és szolgáltatásai iránti kereslet növekedésével, részben a gazdaság kifehérítésével összefüggő törekvésekkel magyarázható. Ezzel egyidejűleg hiány mutatkozott a szakképzett munkaerő állományában.

Az építőipart munkaerőpiac szempontjából kettősség jellemzi – mutatnak rá az elemzők. Míg az ágazatban foglalkoztatottak létszáma a 2016. évi 277,8 ezer főről több mint 360 ezer főre emelkedett, az ágazatot a szakképzett munkaerő hiánya is jellemzi egyidejűleg. A munkaerőhiány enyhítésének egyik módja a munkatermelékenység növelésének ösztönzése. Ezt felismerve a Kormány 2019-ben elfogadta a szakképzés rendszerének megújítására vonatkozó koncepciót.

 4. Az elemzett időszakban javult a lakosság jövedelmi helyzete és foglalkoztatása, kedvezőbb lett a lakáshelyzet. A lakossági hitelállomány bővülése nem hatott negatívan a lakossági megtakarítási ráta alakulására. Összességében a pandémiás válság előtti gazdasági folyamatok eredményei hozzájárultak az ország lakossága jólétének növekedéséhez.

 Az elemzett időszakban a 2016-2019. évek között a lakosság jövedelmi helyzete és – a növekvő foglalkoztatottság révén – folyamatosan javuló munkaerő-piaci helyzete jelentős mértékben hozzájárultak a lakáspiaci kereslet növekedéséhez. A lakosság reáljövedelme és nettó vagyona is növekedett. A lakáspiaci tranzakciók számának emelkedését a pandémiás válság szakította meg – világítanak rá az ÁSZ elemzői.

5. Az elemzett időszakban keresleti piac alakult ki, melynek eredményeképp inflációt meghaladó árszint emelkedés jelentkezett az építőipar termékei és szolgáltatásai árait tekintve.

Az építőipari szegmenst érintően az elemzett időszakban a kereslet intenzív növekedése volt jellemző – emelik az ÁSZ elemzői. Hozzáteszik: a kereslet növekedést több kormányzati program ösztönözte. A vállalkozások fejlesztésének támogatása, a lakosság otthonteremtésének közpolitikai célja, és a kormányzat beruházási fejlesztése együttesen a kereslet növekedésének irányában hatottak. E közpolitikai célrendszer értékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az építőanyag- és ingatlanpiacon az árak inflációt messze meghaladó árszint emelkedése következett be. Továbbá az állami építési beruházásokra fordított források mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kereslet, és ezen keresztül árszint növelő hatáson kívül azt is, hogy az építési beruházások megvalósításának technológiai ideje miatt az adott évben megtervezett költségvetési források lekötésével vagy felhasználásával létrejövő, a jólétet növelő infrastruktúrák és épületek, építmények használatbavétele későbbi évekre tolódhat.

 Forrás: Állami Számvevőszék

 

 

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2021 ©