Kövesdy Gábor, MAÉP: A HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. idén júniusban csatlakozott a hazai biztosításközvetítői piac legnagyobb cégcsoportjához, a Hungarikum Alkusz Cégcsoporthoz. Az önök ügyfélköre döntően az építőipari szektorból kerül ki. Azon belül a nagyvállalatok közül.

Kárpáti Gábor (Huninsurance Kft ügyvezető, K. G.): Valóban, cégünk 10 éves működést követően jutott egy olyan jelentős mérföldkőhöz, és egyben fejlődési ugráshoz, melynek értelmében stratégiai partnerségre lépett a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-vel. Társaságunk ezt megelőzően is döntően építőipari nagyvállalatok biztosítási igényeinek kiszolgálásával foglalkozott. Ez teremtette meg az alapot arra, hogy a Hungarikum Alkusz Cégcsoporton belül a HUNInsurance tagvállalat  építőipari és követelésbiztosítási kompetenciaközpontként működhessen. A legnagyobb 50 hazai építőipari vállalat 80-90%-a minket választ. A mi kollégáink segítik őket a mindennapok során biztosítási igényeik komplex kiszolgálásában, a projekt előkészületeitől kezdődően, majd a teljes kivitelezés során is.

MAÉP: A projekteknél hol kezdődik egy biztosítási alkusz tevékenysége?

K. G.: A projektekhez kapcsolódó biztosítások alapvetően eltérnek a normál telephelyi vagyon- és felelősségbiztosításoktól. Ez igaz a biztosítási szerződések kezelésére, az ahhoz kapcsolódó feladatokra, minőségre és mennyiségre is. Fontos, hogy az ügyfél már jóval a projekt indulása előtt, adott esetben már a pályázaton való induláskor egyeztessen biztosítási szakemberrel, olyan alkusz céggel, amelynek  ebben széleskörű tapasztalata van. Már ekkor indokolt áttekinteni azt, hogy milyen elvárások vannak a kiírásban, a szerződéstervezetben, hiszen lehetnek olyan feltételek, amelyeket nem lehet teljesíteni, például a biztosítási piac az adott kockázatokat nem tudja lefedni. Továbbá lehetnek olyan előírások is, amelyek nem jelentenek feltétlenül többletfedezetet sem a megrendelőnek, sem a kivitelezőnek, csak az egész konstrukcióban a költségeket növelik. Erre példa, ha baleset biztosítást írnak elő egy-egy építőipari projekt során, azonban ez alapvetően egy juttatás a munkavállalók számára. Ezt tökéletesen helyettesíti egy munkavállalói felelősségbiztosítás, így mi erre teszünk javaslatot. Illetve amikor a projektek jellegét vizsgáljuk, akkor lehetnek olyan biztosítások, amiket a megrendelő nem ír elő, viszont mi a tapasztalatunkból adódóan kivitelezői oldalról indokoltnak tekintjük, és ennek megfelelő konkrét javaslatokkal segítjük már a szerződés előkészületeit is. Ilyen lehet például az, ha egy gyár területén történik a kivitelezés, akkor a megfelelő felelősségbiztosítási fedezet kiterjedjen a következményi károkra is,  az építkezés során az üzemben bekövetkező üzemszünetre, annak veszteségeire is. Ezek mind-mind olyan területek, amelyek befolyásolják már a biztosítási konstrukció kialakítását és természetesen a díjazását is.

MAÉP: Ez mennyire mélyen igényel speciálisan építőipari szakértelmet? Természetesen vannak olyan munkatársak, akik elsősorban a lehetséges kockázati eseményeket és az erre vonatkozó biztosítási termékeket ismerik jól. De vajon van-e a csapatban, mondjuk, építőmérnök, statikus?  

K G.: Jó a kérdés. A szakembergárdánkról általában el tudom mondani, hogy minden kolléga, aki az ügyfeleinkkel kapcsolatban áll, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik, és az építőipari területen szolgálja ki az ügyfeleinket. Ennek a stabil szakmai háttérnek köszönhető, hogy 30-40 olyan egyedi záradékunk van, amit az építőipar területén tudunk a biztosítási szerződések kialakításánál használni, és így ügyfeleink kockázatait minél inkább mérsékelni. Ezeket a feltételeket az egyes projektek jellegétől függően tudjuk beépíteni az ajánlatokba. A belső erőforrásainkat jelentő szakember csapatot kiegészítik olyan alvállalkozók is, akik építőmérnöki tapasztalattal és képzettséggel rendelkeznek.

 MAÉP: Jellemzően milyen hosszú időtávra szerződnek az alkuszokkal az építőipari vállalatok?

K. G.: A hagyományos biztosítási fedezeteknél az alkuszi szerződések jellemzően határozatlan időre köttetnek. Ügyfeleinkkel hosszú távú, sikeres együttműködéseket tudtunk kialakítani, nem jellemző évek múltával sem, hogy valamelyik fél felbontja az együttműködést. A gondos és szakszerű munkát pedig meghálálják a cégek.

MAÉP: Tehát az alkusszal hosszabb távra szerződnek, viszont a biztosítókat versenyeztetik minden évben?

K. G.:  A biztosítási szerződések jelentős tömege éves szerződés, amelyek alapvetően további évekre újra és újra meghosszabbodnak. Emellett jellemző, hogy 2-3 évre a biztosítási feltételeket, a kondíciókat rögzítjük, és ezen időszak alatt az ügyfelek élvezik a hosszabb időszakra letárgyalt kedvező kondíciókat. Ugyanakkor sok ügyfélnél jellemző az, hogy a saját biztosítási belső szabályzatuk értelmében, a biztosítási szerződéseket évente mindenképpen versenyeztetik.  Már a biztosítási évforduló előtt évente kezdeményezzük ezeknek a szerződéseknek a felülvizsgálatát, versenyeztetését, és bemutatjuk a teljes magyar piacot. Az építőipari biztosítások egy másik nagy csoportja pedig határozott idejű szerződés, mely egyes projektek kockázatainak lefedésére jön létre.

MAÉP: Beszéljünk a cégről is. Megnéztem a számokat, és azt látom, hogy a cég jogelődje 2017-től lőtt ki igazán. 2015-ben még 117 milliós árbevétel volt, de tudjuk, ez az építőipari recesszió időszaka; 2017-ben már 356 millió, ekkor indul meredeken felfelé a piac; és tavaly már 465 millió forintos az árbevétel, ekkor még azért a konjunktúra hatása érződik. Ezek szerint jól használták ki az építőipari konjunktúrát?

K. G.: Igen, az építőipar hullámzása kihat természetesen a mi tevékenységünkre is, és ilyen formán az árbevételünkre is. Az elmúlt időszakra egyértelműen konjunktúra volt jellemző, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a szakmai csapatunk is nagyon szépen fejlődik. Azt az elvet vallottuk a cég építése során – és igaz ez a Hungarikum és a HUNInsurance együttműködésére is –, hogy ha egyet és még egyet összeadunk, az tud  több lenni, mint kettő.

MAÉP: Tehát a sikereket tulajdonképpen a konjunktúrán kívül ennek tulajdonítja?

K. G.: Igen, annak ahogyan össze tudjuk illeszteni azokat a szakmai tapasztalatokat, és felhalmozott tudást, amelyek erősítenek bennünket a piacon. Az elmúlt 10 év  alatt alakítottuk ki azt az együttműködést, amelynek eredményeként most én az ügyvezetői feladatok ellátásáért felelek a HUNInsurance vállalatban, mely cégnek így egyik unikális szolgáltatása a követelésbiztosítási alkuszi teendők ellátása is.

MAÉP: Nemzetközi összehasonlításban mit tapasztalnak, nem alulbiztosítottak-e, mint sok területen látjuk a magyar nagyvállalatok?  És egyáltalán, vannak a magyar piacon külföldi szereplő által kínált termékek?

K. G.: Szerintem általánosságban a cégek magas biztosítottsággal rendelkeznek. Ugyanakkor mindig van benne fejlődési lehetőség. Például az elmúlt évek trendjei még nincsenek minden vállalati biztosítási portfólióba átültetve. Gondolok arra, hogy  a vagyonbiztosítások területén az utóbbi években szinte kizárólag „all risk” típusú biztosításokat kötünk, aminek az a jellemzője, hogy minden biztosítva van, kivéve, amit a biztosító nevesítve kizár. Ez egy teljesen fordított megközelítés ahhoz képest, hogy a biztosító nevesíti a biztosított kockázatokat, mely egyben azt is jelenti, hogy más kockázatok, melyek nincsenek megnevezve, nem biztosítottak. Tehát az „all risk” biztosítások elterjedésére még mindenképpen van tér. Továbbá egy vállalat életében nagyon sok típusú kockázat fölmerülhet, ehhez részletesen kell ismerni a cég tevékenységét. Többszintű kapcsolattartással folyamatosan ott vagyunk a cégek életében, és ezen keresztül nyomon követjük fejlődésüket. Ha mondjuk egy egyeztetésnél kiderül, hogy bővülni fog az árbevételük, vagy új exportpiacokra szeretnének kijutni, akkor azonnal tudjuk jelezni, hogy a vevőnemfizetés elleni biztosítási védelem szükségességét vizsgáljuk meg közösen.

A kérdés második felére fontos megemlíteni, hogy az árazás nem feltétlenül kedvezőbb külföldön. Az elmúlt időszak biztosítói versenye egyértelműen az ügyfeleknek kedvezett. Előfordul, hogy a fedezet az, ami nem elégséges a hazai piacon, ilyenkor nekünk vannak kiterjedt külföldi kapcsolataink, és onnan hozunk megoldást, - vagy viszontbiztosítási fedezeten keresztül vagy közvetlen külföldi biztosítási fedezettel. De olyan is előfordul, hogy pótlólagos fedezetet, ún. „top up” fedezetet hozunk az ügyfelek számára a külföldi biztosítási piacról. Az építőiparra jellemző, hogy ahhoz, hogy komplex biztosítási konstrukciót lehessen külföldről felépíteni, teljes idegennyelvű dokumentációra lenne szükség, ez pedig alapvetően nem elérhető a magyar piacon. Úgyhogy ezért, és az előbb említett árazás miatt alapvetően a magyar biztosítási piacról beszerzett kedvező, és megfelelő konstrukciókkal tudjuk kiszolgálni az ügyfeleket.

MAÉP: Vannak a tisztán magyar tulajdonú építőipari cégek, és vannak azok a cégek, amik külföldi multinacionális cégek itteni leányvállalatai. Ennek a két cégcsoportnak a biztosítási gyakorlatában lát-e különbséget?

K. G.: Konkrét biztosítási fedezet és szakmai oldalról nem. A megközelítésben van különbség, mert egy multi általában az elmúlt években - és ez jellemző volt a 2008-as válságra és az utána következő hatásokra is - olyan centralizáció ment végbe, aminek eredményeként a biztosításokat is központosították, és mondjuk, egy német központtal rendelkező vállalat, Magyarországon is külföldi biztosítóval építi fel a teljes cégcsoport biztosítási portfólióját. Ebben segítségül hívhat nemzetközi alkuszt is, és ilyen formában a magyarországi leányvállalatoknak ebbe gyakorlatilag nincs beleszólása. Az én tapasztalatom az, hogy nem kapnak elégséges szintű betekintést sokszor abba, hogy mire szólnak a fedezetek, és nem tudják a konstrukciókat feltétlenül a helyi sajátosságokhoz igazítani.

MAÉP: Önök egy jól menő és megfelelő pénzügyi helyzetben lévő céget működtetnek, illetve ön vezet, immár évek óta. Most 2020 júniusában változott a tulajdonosi szerkezet, ekkor lettek a Hungarikum Alkusz Cégcsoport tagjai. Mit vár a Keszthelyi Erik nevével fémjelzett cégcsoportba való belépéstől?

K. G.: Ahogy a beszélgetés elején is kiemeltem, ez egy jelentős mérföldkő a cégünk életében. A jövőre vonatkozóan a HUNInsurance számára egyértelmű piacot és további dinamikus növekedést jelent. A Hungarikum Alkusz Cégcsoport és annak nagyvállalati ügyfelei számára mi szakmai tudást és tapasztalatot hozunk.

MAÉP: Hogyan, milyen értelemben várnak fejlődést? Mondjuk, a piacnak egyre több részén tudnak megjelenni? Vagy más iparágak felé történő nyitásban, új területekre történő bejutásban?

K. G.: A mi szerepünk a Hungarikum Alkusz Cégcsoporton belül két területre koncentrál. A HUNInsurance az építőipari és a hitelbiztosítási kompetencia központ a cégcsoporton belül, így azt várom, hogy elsődlegesen ezen a két területen fogunk tovább bővülni az együttműködés eredményeként. Ugyanakkor a csapatunk  dolgozik olyan termékfejlesztéseken is, amelyeknek a piaci bevezetése esetén   szervezeten  belül a szélesebb ügyfélkört elérve maga a termékbevezetés  jóval kedvezőbb eredményt hozhat, mintha ezt önállóan próbálnánk megtenni.

MAÉP: Tehát ha a kapcsolódó iparágakat nézzük, legyen az akár a bányászat, az energetika vagy a közlekedés, itt is megjelenhet a HUNInsurance mint kompetencia központ,  mondjuk a hitelbiztosítás terén?

K. G.: Egyértelműen igen. Egyrészt a magyar fejlődő vállalatok számára az építőipari biztosítási tapasztalat mindig segítségül hívható. Amikor ezek a cégek fejlesztenek, és a saját tevékenységi területeiken építkezésekbe kezdenek, akkor ezekben az esetekben a cégek saját hatáskörben tudják kontrollálni az építésből adódó biztosítási kockázatokat, nos ezekben tudunk segíteni gazdasági szektoroktól függetlenül. A követelésbiztosítási terület pedig teljesen független a gazdasági ágazattól. Célunk, hogy a cégek preventív jelleggel kezeljék és gondolkodjanak a vevőkövetelésekről, elkerüljék a vevők nemfizetéséből adódó veszteségeket. Emellett a követelésbiztosítási, fedezeti háttérrel vagy az azzal kombinált finanszírozással dinamikusabban bővüljenek a jövőben.

MAÉP: A stratégiaalkotás elsősorban az önök menedzsmentjének a feladata, vagy ez cégcsoport szinten működik?

K. G.: A stratégiaalkotás elsősorban a mi feladatunk, de természetesen a Hungarikum Alkusz Cégcsoportban megfogalmazott stratégiákat lebontjuk a mi cégünkre is. Tehát a  cégcsoporton belül megfogalmazott stratégiáknak az egyes elemei, a mi tervezésünket is befolyásolják.

MAÉP: Hogyan látja, milyen trendek jellemzik most a piacot?

A MABISZ megbízásából, a Századvég Alapítvány által végzett közvéleménykutatás szerint is a különböző biztosítástípusokkal kapcsolatos elégedettséget tekintve jelenleg az egészségbiztosítások állnak az első helyen, ezzel a legelégedettebbek a válaszadók. Mi is ezt tapasztaljuk. Emellett továbbra is a lakásbiztosítás a legelterjedtebb, a lakosság 73,9 százaléka rendelkezik ilyen fedezettel, melyeket érdemes felülvizsgálni, hogy az elmúlt években megnövekedett ingatlanárak mellett ne legyenek jelentősen alulbiztosítottak, különösen most, hogy sokkal többet tartózkodunk otthon, így még inkább felértékelődnek ingatlanjaink.

MAÉP: A biztosítási alkusznak is szüksége van biztosításra. Milyen új kockázatokra kötnének most ilyet?

K. G.: Ez egy nagyon jó kérdés. Mindenekelőtt a Covid-19 jelentette kockázatokra. Azért, hogy fő piacaink ne zsugorodjanak és munkatársaink is megőrizzék egészségüket, munkabírásukat.

Az interjú 2020. novemberében készült, megjelent a Magyar Építő Fórum 2020. téli lapszámában