Kína az építőipari gépek világpiacán

Államszocialista kapitalizmus és folytonos innováció - a kínai vállalatok előretörése az építőipari gépek világpiacán.

2022. február 11.

Kína: nincs ott semmi látnivaló 

Régóta köztudott, hogy mindent gyártanak Kínában. Sőt egyesek szerint már mindent Kínában gyártanak. Jó pár évtizeddel ezelőtt a japánok járták fényképezőgéppel Európát, és lesték el a legújabb termékek gyártási fogásait. Néhány évtizede a kínaiak teszik ugyanezt. Ma már persze nem csak a fényképezőgép az az eszköz, amivel el lehet lesni a gyártási titkokat. De szűkítsük le a témát az építőipari gépgyártásra. Nézzük, hogy alakult az elmúlt 30-40 évben a kínai termékek európai jelenléte!

Engedtessék meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem az 1980-as évekből. A rendszerváltás előtt a magyar építőipar gépekkel történő ellátásáért egy, azaz egy vállalat, az ÉGV (Építőipari Gépesítő Vállalat) volt felelős. Felügyeletét az Építésügyi Minisztérium látta el. Akkoriban az építőipari gépek 80%-a a volt kelet-európai szocialista országokból és a Szovjetunióból (KGST-tagállamok) érkezett, a fennmaradó 20% Nyugat-Európából. Már akkor is felvetődött a gondolat, nyissunk-e Kína felé. A minisztérium 3 tagú delegációt jelölt ki, hogy a lehetőségek feltárása céljából utazzon Kínába (közöttük voltam magam is). Három hétig jártuk az országot, voltunk többek között az akkor még 2 millió lakost számláló Vuhanban is. (Ma a város lakossága, mint tudjuk a COVID-járvány kapcsán, kb. 12 millió fő.)

A tanulmányútról készült jelentés lényege az volt, hogy minden gép megtalálható Kínában, de a nagy távolság és a gyengébb műszaki tartalom miatt nem célszerű azok importálása. És nem csak mi, magyarok, Európa többi országa is így gondolta.

2015-re azonban a legnagyobb kínai gépgyártók felépítették európai hídfőállásaikat, részben saját tulajdonú vállalat alapításával, részben meglévő tradicionális gyártók felvásárlásával.

Betették a lábukat: vállalatfelvásárlások

A 2000-es évek elején megjelentek a kínai építőipari gépek Európában is. Elsőként a 2003-as párizsi Intermaton állított ki széles választékban a Caterpillar-megoldások alapján tervezett és gyártott gépeket a kínai LiuGong. 2010-ig Nyugat-Európában csak elvétve lehetett belőlük látni az építkezéseken, de Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon is észrevehető számban jelentek meg a kínai gépek magyar gépforgalmazókon keresztül (pl. LiuGong) vagy külföldi, de európai forgalmazókon keresztül (pl. XCMG). Az árkülönbség néha 40%-ot is kitett, így néhány vállalkozó szellemű építőipari és útépítő cég kipróbálta a gépeket. A szerviz és alkatrészellátás azonban nem volt megoldva, így a vevők többsége visszatért a megszokott márkákhoz, és kiábrándult a kínai gépekből.

Így tett az Európában elsőként nyitó kínai gyártó, a LiuGong, amikor 2012-ben megvásárolta a lengyel HSW Huta Stalowa Wolat (aki Dressta néven elsőként gyártott dózert), így megvetve lábát Európában, 2019-ben Angliában bekebelezte az akkori dealerét, a Construction Plant & Machinery Sales Limitedet (CPMS), megalapítva Nyugat-Európában az első kínai kereskedő cégét LiuGong Machinery (UK) Ltd. néven.De így tett az XCMG is, amikor 2011-ben megvásárolta a holland AMCA és a német Fluitronics cégeket. Már ebben az évben az XCMG a világ 5. legnagyobb építőgépgyártója lett, tavaly a 4. helyen állt. 2012-ben tovább terjeszkedett Európában, és kutatás-fejlesztési részleget hozott létre szintén Németországban (Krefeldben). Ezzel egy időben megvásárolta a betontechnológiában világelső, szintén német Schwing vállalatot. 2013-ban Düsseldorfban újabb kutatás-fejlesztő részleget hozott létre XCMG GmBH néven. Nem csoda, hogy 2013-ban megkapta Észak-Rajna-Vesztfália tartomány legjobb befektetői címét. Európán kívül ugyanígy terjeszkedett: Venezuelában, Brazíliában és az Egyesült Államokban (Minnesota) hasonló cégvásárlásokat és saját alapítású cégeket hozott létre. De nem tétlenkedett Kínában sem. Újabb és újabb fejlesztéseket hajtott végre, létrehozta saját pénzügyi szervezetét (XCMG Group Finance Co. Ltd.). 2021-ben még előrébb lépett, és a világ 3. legnagyobb építőgépgyártója lett.

XCMG önjáró úthenger flottaZoomlion betonpumpa

Említsünk meg még egy kínai gyártót, akinek a fejlődése az utóbbi 3 évben még az XCMG-nél is imponálóbb számokat mutat. 

A SANY-ról van szó.

1986: 4 kínai fiatalember megalakít egy hegesztéssel foglalkozó kisvállalatot. 1991: A cég megépíti első autódaruit és nevet változtat: Sany Group Co. Ltd.

2003: Tőzsdén jegyzett céggé alakult SANY Heavy Machinery Co. Ltd. néven. Tevékenységének középpontjába a kotrógépek és olajfúró gépek kerülnek. 

2011: Megalakul Németországban (Bedburg) a Sany Europe. 

2012: A SANY felvásárolja a vezető német betongépgyártót, a Putzmeistert. 

2013: A SANY Heavy Industry tengerentúli eladásai elérik az 1,61 milliárd dollárt. A SANY expanziós modelljére a Harwardon is felfigyelnek, az esettanulmány címe figyelemreméltó: Eyes on the future globalisation.

2014: A SANY Heavy Industry Co. Ltd. és az osztrák Palfinger AG két közös vállalatot hoz létre, amelyekben mindkét fél 50%-os részesedéssel rendelkezik. Az egyiket Ausztriában Palfinger Sany néven, a másikat Kínában Sany Palfinger néven.

2021: A SANY Heavy Industry a 468. helyet érte el a Forbes Global 2000-es listáján. Az összes nehézgépgyártó közül a SANY az első Kínában, és a 4. helyen áll a világon.

Zoomlion Zr 220 fúrógépSany kikötői daruk Rigában

Hátulról az élre: kutatás és fejlesztés 

Kína elmúlt négy évtizedes fejlődése a modern kori történelem egyik legnagyobb gazdasági robbanása. Mi a titka a kínai vállalatok ilyen gyors fejlődésének? Nem csak az olcsó munkaerő, ahogy azt sokan gondolják. Nem is csak a tömegtermelés adta előnyök. Ezekkel az eszközökkel Kína csak az elmúlt 40 év első felében, tehát a kétezres évekig tudta növelni gazdaságát.

Tudvalévő, hogy a kommunista párt által vezetett ország szocializmust épít kapitalista piaci eszközökkel. A gazdasági fejlődés motorja és egyben mottója: állami irányítással és szabályozással a magán- és  állami tulajdonú vállalatok egymás mellett élése, vagy közös tulajdonlása.  A fent említett 3 kínai cégcsoportból például a Guangxi LiuGong Machinery Ltd a tőzsdén jegyzett cég 35%-ban állami tulajdonban van.  Az1943-ban alapított XMCG szintén tőzsdén jegyzett részvénytársaság, több, mint 50%-ban állami tulajdonú, a Sany Heavy Industry a sanghaji tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amelynek a töredezett tulajdonosi struktúrából adódóan messze legnagyobb többségi tulajdonosa 32%-os részvényhányaddal egy kínai magánszemély.. De mindegyik vállalat megkapja az állami támogatást abban az esetben és csak akkor, ha termelését növeli és a termelés egyre nagyobb hányada exportra megy. Ez csak akkor lehetséges, ha komoly részarányt és egyre nagyobb összeget forgatnak vissza az eredményből a kutatás-fejlesztésre. A Sany 2020-as pénzügyi jelentése szerint a K+F beruházások 33,2%-kal több, mint 900 millió USD fölé nőttek, ami a vállalat teljes éves árbevételének 6%-át teszi ki. A K+F-ben dolgozók száma elérte az 5350 főt, ami 69%-os növekedést jelent 2019-hez képest. 2020 végére a SANY 10 278 szabadalmat jelentett be és 7613-at engedélyeztetett, többet, mint bármely más kínai vállalat 2020-ban. A kutatás- fejlesztés nem csak Kínában folyik, hanem a világ számos pontján kiépített hídfőállásaikon is. Bevonják a fejlesztésbe az európai, de az amerikai szellemi tőkét is. Ezért nem igaz már az a korábban kialakult summázás, hogy a kínai termékek olcsók, de nem érik el az európai minőséget. Ahogy Európában is megvannak a prémium, a közepes és silány minőségű termékek és gyártók, úgy Kínában is kialakult ez a szegmentálódás.

A prémium termékek gyártására való képességet, vagyis a K+F-re fordított erőforrások beérését bizonyítja, hogy az utóbbi években egyre több rekord (akár az egyes géptípusokból eladott darabszámok, akár a „legnagyobb” méretű munkagép) kínai gyártókhoz köthetők. Az úgynevezett Yellow Table, az árbevétel és a piaci részesedés alapján felállított globális listán az első 5 szereplő között 3 kínai gyártó szerepel.

Az állam besegít

A kínai kormány a 13. ötéves tervben meghirdette az irányt. A „Made in China” 2025-ben mást kell, hogy jelentsen, mint az előző tervidőszakban. Kínának nem a világ gyárának kell lennie, hanem a világ technológiai vezetőjévé kell válnia.

hhez minden támogatást megad a kormány azoknak, akik vállalkoznak arra, hogy megvalósítsák ezt a célt. Úgy tűnik, a kínai építőgépgyártók ezek közé tartoznak. Így versenyelőnybe kerülnek azokkal szemben, ahol a vállalatok nem kapnak állami segítséget. Ezeknek a piaci szereplőknek más eszközöket kell igénybe venniük, hogy versenyben maradhassanak. Ilyen például a felvásárlás vagy a fúzió. A kínai gyártók a magasabb műszaki tartalmat továbbra is rendkívül alacsony árakon tudják hozni termékeikben, hiszen a nagyobb hozzáadott értékből következő valós termelési költségnövekedést az állami támogatások kompenzálják.

A Kínai Népköztársaság elnöke Hszi Csin-ping látogatást tett a dél-kínai Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen,  Liuzhou városában, és ennek keretében felkereste a LiuGong állami tulajdonú multinacionális építőgép gyártó vállalatot.

A kínai kormány, mint láttuk, meghatározott követelményekhez köti az iparági (állami) vállalatok támogatását, de biztosra vehető, hogy az állami szubvenció a továbbiakban is megmarad. Kína gazdaságilag is globális vezető szerepre pályázik, és ehhez gond nélkül vehet igénybe piacon kívüli eszközöket is. Az államszocialista kapitalizmussal nehéz versenyezni. Az utolsó 15-20 év számai és azok dinamikája, valamint a kínai kommunista párt gazdasági iránymutatása alapján komoly kihívás előtt állnak a piacot korábban és részben ma is uraló gyártók (Caterpillar, Komatsu, Volvo, Doosan, Liebherr). A piacrészesedési mutatók átalakulása prognosztizálható a következő években Európában is.

Dr. Csorba Kázmér  

Megjelent a Magyar Építő Fórum 2021. őszi (No.83.) számában. Címlapfotó: LiuGong 990F.

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A csehországi Dobříšban található Doosan Bobcat-központban rendezték meg a Bobcat Demo Days-t. A cég a legújabb termékeit és technológiáit mutatta be.   

 

Az ukrajnai háború és következményei hatására többé-kevésbé ugyanazok a tendenciák érvényesülnek a szomszédos országok építési piacán. Egy biztos: mindenkinek fájni fog.

Átadták a Néprajzi Múzeumot, amely a Liget Budapest projekt keretében épített újabb nagyszabású épület. Díjeső a terveknek, de hogyan készült el az épület? Interjú a projektvezetőkkel.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©