A rendelésállomány bővülése alapján az építőipar a következő időszakban ismét növekedési pályára állhat – vélik az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH friss adatai alapján. A kilátásokat elsősorban a lakásépítési kereslet élénkülése, az állami támogatási programok, valamint az esetleges uniós forrásbeáramlás javíthatja.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adatai szerint 2026 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 3,9 százalékkal, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint pedig 2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a márciusi növekedés kedvező fejlemény, ugyanakkor az év eleji visszaesés még mindig erősen érződik az ágazaton. Az első negyedév teljesítménye így 5,4 százalékkal maradt el a tavalyi utolsó negyedévtől. Pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a márciusi bővüléshez mindkét építményfőcsoport hozzájárult. Az elemző szerint különösen fontos, hogy a rendelésállomány alapján a következő hónapokban további növekedés várható.

Ebben jelentős szerepe lehet a lakásépítési piacnak, amely az építőipar teljesítményének 15–20 százalékát adja. A keresletet több állami program is támogathatja, köztük a Lakhatási Tőkeprogram és az Otthon Start program.

Állami beruházások és árfolyamhatások

Molnár Dániel szerint az állami megrendelésekhez kötődő egyéb építmények területén is folytatódhat a növekedés, miközben a vállalati beruházási kedvet továbbra is visszafogja a gazdasági bizonytalanság. Az erősebb forint árfolyama ugyanakkor mérsékelheti az importanyagok költségeit, ami az építőipari árak csökkenéséhez is hozzájárulhat. Ez kedvezhet a beruházóknak, ugyanakkor nehezebb helyzetbe hozhatja a hazai beszállítókat, így az ágazat élénkülésének pozitív hatásai nem feltétlenül terjednek szét a teljes gazdaságban.

Az ágazat túljutott a mélyponton

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az építőipar jelenlegi helyzete vegyes képet mutat: az ágazat nincs válságban, de egyelőre nem képes látványos növekedésre sem. Az első negyedévben éves alapon 4,2 százalékos visszaesést mértek, amelyben szerepet játszott a januári hideg időjárás is. A következő hónapok teljesítménye pedig nem tudta teljesen ledolgozni az év eleji lemaradást. A szakértő szerint ugyanakkor a márciusi adatok arra utalnak, hogy az ágazat már túljutott a mélyponton, hiszen éves összevetésben mindkét építményfőcsoport teljesítménye emelkedett.

Az építőipari termelői árak továbbra is gyorsabban nőnek az inflációnál. Az első negyedévben az árak éves alapon 4,7 százalékkal, negyedéves összevetésben pedig 1,8 százalékkal emelkedtek. Regős Gábor szerint az ágazat szereplői továbbra is hiába várják az árszintek normalizálódását, ami továbbra is kihívást jelenthet a beruházások számára.

A rendelésállomány március végén 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami mérsékelt növekedési kilátásokat vetít előre. Az elemzők szerint azonban jelentős fordulatot hozhat, ha Magyarország hozzáfér a számára járó uniós forrásokhoz.

Ez új lendületet adhatna az állami és önkormányzati beruházásoknak, és már az év második felének adataiban is érezhető javulást eredményezhetne az építőipar teljesítményében.

Forrás: MTI