A hőszigetelés szerepét ma már nemcsak a téli fűtési szezonban, hanem a nyári hőhullámok idején is újra kell értékelni – hívja fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szervezet szerint a megfelelően korszerűsített épületek akár a felére is csökkenthetik a hűtési energiaigényt, miközben mérséklik a villamosenergia-rendszer csúcsterhelését és hatékonyabbá teszik a napenergia hasznosítását.

Az ÉVOSZ becslése szerint, ha Magyarországon egy hőhullám idején 1,5–2 millió légkondicionáló működik egyszerre, az akár 1500–2000 MW pillanatnyi villamosenergia-igényt is jelenthet, ami nagyságrendileg megfelel a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének. A szervezet ugyanakkor úgy számol, hogy a megfelelő hőszigeteléssel, külső árnyékolással és korszerű szellőztetéssel a hűtési igény akár 50 százalékkal is csökkenthető. Ez a legmelegebb órákban 750–1000 MW-tal kisebb országos terhelést eredményezhet.

A közlemény szerint a jól szigetelt épületek lehetővé teszik az úgynevezett előhűtést is: a nappali, magas napelemes termelésű időszakban lehűtött épületek hosszabb ideig megtartják a kellemes belső hőmérsékletet, így az esti csúcsidőszakban kevesebb energiát igényelnek.

Az ÉVOSZ ezért egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát is javasolja. A nappali, nagy napenergia-termelésű időszakban kedvezőbb tarifa ösztönözhetné az előhűtést, míg az esti magasabb díjszabás csökkenthetné a csúcsidei fogyasztást.

A szakszövetség szerint az épületállomány energetikai korszerűsítése nemcsak a téli földgázfelhasználást – amely becslése szerint akár évi egymilliárd köbméterrel is mérsékelhető –, hanem a nyári energiaigényt is jelentősen csökkentheti. Az ÉVOSZ ezért azt szorgalmazza, hogy a jövőbeni felújítási programokban a nyári hővédelem és a villamosenergia-rendszer terhelésének mérséklése is kiemelt szempontként jelenjen meg.

Forrás: ÉVOSZ sajtóközlemény