Több innováció, kevesebb energia

Az energia hatékonyságról beszél Racsek Dániel, a Schneider Electric üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.

2022. augusztus 02.

Kövesdy Gábor (Magyar Építő Fórum): Napjaink egyik legégetőbb kérdése a klímaváltozás elleni küzdelem, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, és ezzel kapcsolatban az energiahatékonyság javítása. Mit tehet ennek érdekében egy energiagazdálkodással és automatizálással foglalkozó cég, a Schneider Electric?

Racsek Dániel (Schneider Electric üzletfejlesztési és értékesítési igazgató): Az energiaszektorban mindennek az alapja és egyben a legnagyobb kihívás is az energiatárolás kérdése. A jelenlegi rendszerek működési elve, hogy erőműveink minden pillanatban annyi energiát termelnek – és ez egész Európára igaz –, amekkora fogyasztói igény jelentkezik éppen. Ahogy ez az energiaigény növekszik, egyre nagyobb feladat ezeknek a pillanatnyi igényeknek az azonnali kielégítése. Ahogy „zöldíteni” próbáljuk energiatermelésünket, vagyis a szén, kőolaj vagy földgáz alapú energiát megújuló forrásokra cserélni, azt tapasztaljuk, hogy a nap és a szél által termelt energia kevéssé szabályozható. Éppen ezért felhasználásukban vagy tárolásukban alkalmazkodnunk kell hozzájuk azokkal az energiákkal, melyek könnyebben szabályozhatók.

K. G.: A gázerőművek eddig is szabályozhatók voltak, sőt némileg az atomerőművek is, de azok nyilván sokkal nehezebben. Jól értem, hogy a jövendő energiamixben e két természeti erőforráshoz kell alkalmazkodni?

R. D.: Mivel jelenlegi működésünkben és az energiaigény kielégítésében elengedhetetlen a klímavédelmi szempontok figyelembevétele, így a válasz egyértelműen igen. A villamoshálózatunk törzsét az alaperőművek biztosítják, amiket nem érdekünk szabályozni, például egy atomerőmű tipikusan ilyen, amelynél az az érdekünk, hogy folyamatosan működjön. Vagy ott van a gázerőmű, ami ha úgy tetszik, az energiarendszer gázpedáljaként is értelmezhető: amilyen erősen nyomom, annyi energiát fog termelni. Ezeket használjuk általában kiegyenlítő vagy csúcserőművekként.

K. G.: Az építőiparban jól ismerjük azt az eszköztárat – egészen az egyszerű hőkameráktól az új épülettervező és épületkivitelező szoftverekig –, amelyekkel lehet az energiahatékonyságot vizsgálni és javítani, a fenntarthatóságot szolgálni. De milyen eszközeik vannak önöknek konkrétan mondjuk az energiaelosztás, az épületautomatizálás terén? Legyenek ezek akár berendezések, akár szoftverek.

R. D.: Amikor a különböző forrásokból nyert energiákról beszélgetünk a kollégáinkkal, azt szoktuk mondani, hogy a fel nem használt energia a legjobb energia. Ennek a kijelentésnek az van a hátterében, hogy mi kifejezetten az energia tudatos felhasználására és az egész energiamérlegnek a menedzselésére fókuszálunk, nem pedig olyan gyártók vagyunk, amely ad egy hatékonyabb hűtőgépet, ami a hőmenedzsmentet szolgálja, vagy egy másik terméket valamely más hatékonysági mutató javítására. Komplexen gondolkozunk, éppen ezért vannak szolgáltatásaink, amelyek abban segíthetnek, hogyan tervezzünk meg egy épületet ahhoz, hogy az már egyből energiahatékony legyen. Vegyünk egy olyan épületet példaként, aminek rövid, 25 év az életciklusa. A teljes büdzséből a bekerülési költség nagyjából 25%, míg az üzemeltetésből adódó későbbi költség a 25 év során 75%. Mi erre az utóbbira, a 75%-ra koncentrálunk. Ez idő alatt a használat következtében az épületek nyilván elhasználódnak, az energetikai rendszereik amortizálódnak. Ha nem követjük le ezeket, nevezetesen, hogy mi volt a kiinduló állapot és milyen irányban változik az épület állapota, mikor van értelme olyan új technológiát alkalmazni, amivel rövid időn belül megtérülést tudunk felmutatni, akkor az épület fajlagosan évről évre egyre több energiát fogyaszt. Ennek az egész életciklus-követésnek pedig az adatelemzés az alapja, akkor tudunk ugyanis megfelelő időben megfelelő döntéseket hozni és változtatni, ha pontosan látjuk, hogy mikor mi történt, milyen változások zajlanak az ingatlanban.

K. G.: Nyilván vannak elemző szoftvereik és megfelelő hardverek, például érzékelők ehhez a tevékenységhez. Mondjon példát, miket kell elképzelnünk!

R. D.: Valóban, többféle rendszer és eszköz együttes működéséről beszélünk ilyenkor. Van hardver része, fizikai eszközök – ezek lehetnek passzív vagy aktív eszközök –, adatot szolgáltató eszközök, amik a különböző technológiák – meleg víz, hideg víz, energia, gőz – mérésére használatosak, és vannak úgynevezett beavatkozó eszközök, amik jellemzően a teljesítményt vezérlik. Elképesztő technikai fejlesztések történtek az elmúlt években és hihetetlen megoldások állnak rendelkezésünkre, nem ott tartunk, ahol 20 évvel ezelőtt, hogy vagy bekapcsolok, vagy kikapcsolok egy berendezést, hanem pontosan meghatározhatom, hogy mekkora teljesítményre van szükségem egy géptől, és ezt be is tudom állítani. Már ezzel is nagyon sok energiát lehet megtakarítani.

Emellett vannak olyan megoldásaink, amelyeket akár helyi energiatermelési rendszerként is felfoghatunk, amikor nem csak használjuk, de termeljük is az energiát. Itt arra gondolok például, amikor napelemeket helyezünk el az épületeken: tudatosan megtervezzük saját energiafogyasztásunkat, ehhez mérten felhelyezzük az eszközöket, és előállítjuk saját magunk részére a szükséges zöld energiát. Ha ezt „csak” termeljük, az fluktuációt okoz az áramszolgáltatói hálózaton, de egyre több törekvés van arra, hogy a zöld energia megtermelésén túl menedzselni is kezdjük saját hálózatunkat, például tárolási kapacitással összekötve. Gondoljunk csak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre, az ún. EKR-re vagy a pénzügyi beruházók irányából érkező ESG-vel kapcsolatos elvárásokra. De az Európai Unióból érkező támogatások is ilyen irányt mutatnak az épülettulajdonosoknak és az épületüzemeltetőknek.

K. G.: Tehát itt egy komplex rendszerről van szó, amelyik kezdődik onnan, hogy érzékelők vannak, aztán adatfeldolgozás van, aztán szoftveres elemzés van. És akkor ez alapul szolgálhat például a beavatkozáshoz, távvezérléshez.

R. D.: Így igaz, ez a folyamat, vannak szenzorok, van adatgyűjtés, adatelemzés. Mégis kettéválasztanám: van a helyi üzemeltetés és vannak egész beruházó csoportok, akik több épület üzemeltetését követik nyomon és egyfajta benchmarkként használják a csoporton belüli ingatlanok adatait. Van is erre működő példánk már a gyakorlatban is, amikor egy beruházó csoportnak több hasonló technológiájú épülete van, és azokat folyamatosan össze tudja hasonlítani. Ez alapján látja, hogy melyik épületnél kell változtatni, mert az valamilyen szempontból elmarad a többi épülettől: technológiailag vagy a négyzetméterre eső energiafelhasználás alapján. És nem is kell ilyen esetekben óriási beruházásokban vagy készülékcserékben gondolkozni, nagyon sok esetben azt látjuk – főleg az épületautomatizálás terén –, hogy bizonyos működési beállítások megváltoztatásával egyszerűen mégis rendkívül hatékonyan lehet módosítani egy épület energiafogyasztását.

K. G.: Elsősorban irodaházakra gondol?

R. D.: Igen, kereskedelmi épületeknél ez sokkal relevánsabb, mint ipari épületek esetében, hiszen ez utóbbiaknál a technológiai igény hatása a meghatározó, ez befolyásolja, vezérli az egész rendszert. De a kereskedelmi épületeknél, például hoteleknél, bevásárlóközpontoknál, irodaházak vagy társasházak esetében sokkal kézzelfoghatóbbak és értelmezhetőbbek ezek a beavatkozási visszajelzések.

K. G.: Néhány konkrét példát tudna-e mondani, ami az energiaoptimalizálás terén az önök cégének közreműködésével történt és kézzelfogható eredményekkel járt?

R. D.: Dolgoztunk például az utóbbi időben a XIII. kerületben a Váci úton, az Agora irodaházban, ahol a mi épületautomatizálási és energiaelosztási rendszereink működnek. Ráadásul ezen a helyen már egy mesterséges intelligencia alapú szoftverelemző szolgáltatás fut, az EcoStruxure Building Advisor. Digitális másolatot készítünk az irodaházról, ami ebben az esetben 18 ezer m2, vagyis egy igen méretes irodaházról beszélünk. Tehát csinálunk egy digitális másolatot az összes mérési pontról, a teljes kiépítettségről, hogy hol vannak a hőtermelő egységek, a zónaszabályzó egységek, a hőmérő egységek és a lokális beavatkozó egységek (termosztát vagy mozgásérzékelő egy adott tárgyalóban stb.). Majd a másolat elkészítését követően azt vizsgálja a szoftverünk minden ötödik percben a hét minden egyes napján, hogy ha egy változást kér valahol a rendszer, akkor a rendszernek a többi egysége hatékonyan leköveti-e ezt a kérést. És itt mind a környezeti körülményekre, mind pedig az emberi igényekre adott reakciókat vizsgáljuk. Tegyük fel, hogy egy irodában melegebb hőmérsékletet kérnek, de ez nem valósul meg. A szoftver kimutatja, hogy ez vélt vagy valós probléma, az csak az irodában lévőknek a komfortszintjét befolyásolja, vagy technikai probléma merült fel (karbantartás vagy készülékcsere szükséges, mert mondjuk az egyik szelep nem nyílik ki, amikor ki kellene). Valamint a szoftver megmutatja azt is, hogy óránként mennyi pénzt veszít azzal a tulajdonos, ha nem azonosítja ezt a problémát. Ezt követően a szoftver vagy a mesterséges intelligencia végez egy elemzést a historikus tapasztalataira építve, hogy tipikusan milyen problémák jelentkeznek és milyen rendszerproblémák okozhatják ezeket az anomáliákat.

K. G.: A kereskedelmi ingatlanokról térjünk át a lakossági épületekre. Úgy látjuk, hogy a lakásépítési piacon elkezdett nőni az igény az okosotthonokra. Hogyan működik itt mindaz, amiről eddig beszéltünk?

R. D.: Valóban emelkedik az okosotthonok iránti igény, én magam is egy okosotthont építettem. Az okosotthonok megrendelői elsősorban a komfort oldaláról közelítik meg a kérdést. Míg egy irodaháznál a bérlőim igényét szeretném a lehető legkisebb költségek mellett kielégíteni, addig a lakossági oldalon a komfort áll a középpontban. Vagyis az egyik oldalon a hatékonyság a legfontosabb, a másikon pedig a kényelem. Magánemberként az a legfontosabb, hogy szeretném a fűtésemet távolról vezérelni, és az is jó lenne, ha amikor hazaérek, automatikusan kinyílna a garázskapu. Azt is szeretném, hogy legyen arra lehetőségem, hogy ha elmentem vakációra, akkor mindent kapcsoljon le a rendszer. Ezekből a példákból is jól látszik, hogy ezeknél a kérdéseknél a komfort az elsődleges. Azt csak kevesen gondolják végig, hogy mindezek a kényelmi megoldások egyúttal energiahatékonyságot is eredményeznek, hiszen ha mindent lekapcsol a rendszer, ami nem a rendszer működéséhez szükséges, a fogyasztásunk is azonnal csökken.

K. G.: Itt műszakilag nyilván a távvezérlés kap nagyobb szerepet.

R. D.: Abszolút. És ez már teljesen megfizethető árkategória. Az, hogy a fűtési, hűtési rendszerünket modernizáljuk, viszonylag könnyen megoldható, és ezeken nagyon sokat lehet megtakarítani. Egyébként, hogyha egy picit továbbmegyek a gondolatmenetben, akkor beszélhetünk az ingatlanok használatbavételi engedélyét befolyásoló új szabályozásról is. Ennek értelmében 2022 nyarától csak olyan épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, melyek BB energia besorolással rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az energiaigényüknek közel nullának kell lennie, vagyis az energiahatékonyságnak el kell érnie a költséghatékony szintet, és legalább 25%-ban helyben vagy közelben előállított megújuló energiát kell használnia. Mondok egy saját példát is erre: az ingatlanban, amit építettem, van külön fűtési kör és külön hűtési kör, illetve van hővisszanyerő-szellőztető rendszer is. Megfelelően le van szigetelve az ingatlan jó minőségű ablakokkal, a hőtartási képessége a háznak elég jó. Ez három különböző rendszer, és a kérdés az, hogy távirányítókkal szeretném-e vezérelni ezeket külön-külön, vagy inkább egy olyan rendszert szeretnék, amelyik „megérti” azt, hogy mikor mire van igényem, melyik rendszert futtassam, vagy pont hogy ne futtassam, hogy fölöslegesen ne használjam egyik alrendszert se. És pluszban még szeretném azt is, hogy az egész működését befolyásolja, ha az ablakokat kinyitom.

Én alapvetően úgy állok hozzá az okosotthonhoz, hogy az a jó megoldás, amikor nem nekem kell megtanulni az okosotthonban élni, hanem az automatizált otthon követi le a lehető legláthatatlanabb módon az én működésemet és szokásaimat, mindezt úgy, hogy közben még kényelmesebbé is teszi az életemet. Reagál például arra, ha a gyerekeket kiengedem a kertbe, tárva-nyitva hagyok egy viszonylag nagy ajtót – ilyenkor alapvetés, hogy a rendszerek automatikusan működésbe lépjenek, hogy ne a külvilágot hűtsem vagy fűtsem.

K. G.: Ezek a fejlesztések nyilvánvalóan befolyásolják a költségeinket, például ahogy az imént mondta, saját családi házunk építésénél. Beruházunk újabb eszközökbe, hogy energiatakarékosabbak legyenek az otthonaik. Emlékszünk rá, hogy amikor néhány éve megjelentek a napelemes technológiák, akkor kételyek fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy mikor fognak ezek megtérülni. Mit lehet most mondani ezeknek az okosotthon-beruházásoknak a megtérüléséről?

R. D.: Egy pillanatra visszautalok a kérdés első felére, a napelemes technológiára. Jelenleg azt látjuk a világban, hogy az energiaköltségeink emelkednek, legyen szó villamos energiáról, legyen szó gázról, üzemanyagról. De a folyamat már jóval korábban elkezdődött, például az elektromos autózás megjelenésével, ami plusz energiaigényként jelentkezik, amit valahogyan kezelnünk kell. Erőműveket nem építettünk az elmúlt években, csak megújuló erőműveket. Ez bizonyos szempontból nagyon jó, de a másik oldalon ott van a természetes közgazdasági folyamat, miszerint ha magasabb az igény és még gyorsabban is növekszik, mint a kínálat, annak növekvő energiaár lesz a következménye. A naperőmű megtérülése vagy az okosotthon megtérülése is ugyanerre a kérdésre mutat rá. Egy naperőműnek a költsége az elmúlt egy évben 10%-kal nőtt, míg az energiaár háromszorozódott vagy legalábbis több mint kétszereződött. Innentől kezdve egyre kevésbé kérdés az, hogy megtérül-e vagy nem térül meg egy energiahatékonysági beruházás.

2022. május 20. Megjelent a Magyar Építő Fórum 2022. nyári (No.86.) számában. Fotók: Schneider Electric.

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A csehországi Dobříšban található Doosan Bobcat-központban rendezték meg a Bobcat Demo Days-t. A cég a legújabb termékeit és technológiáit mutatta be.   

 

Az ukrajnai háború és következményei hatására többé-kevésbé ugyanazok a tendenciák érvényesülnek a szomszédos országok építési piacán. Egy biztos: mindenkinek fájni fog.

Átadták a Néprajzi Múzeumot, amely a Liget Budapest projekt keretében épített újabb nagyszabású épület. Díjeső a terveknek, de hogyan készült el az épület? Interjú a projektvezetőkkel.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©