Helyzetkép a Dél-Kelet európai építési piacokról

Az EECFA nyolc dél-kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség. Legutóbbi jelentését 2021. június végén publikálta, ebből idézünk.

2021. július 01.

Bulgária. A tavalyi 4,2%-os csökkenés után a bolgár gazdaság idén év végére 3,5%-kal bővülhet az Európai Bizottság előrejelzése szerint. A pozitív gazdasági kilátások és az alacsony kamatlábak miatt megfizethetőbbek a lakások, de a megtakarítások növekedése és a nulla betéti kamatláb spekulatív befektetéseket is eredményez és felfelé nyomja a lakásárakat. A nem-lakáscélú építés már a járvány előtt is lelassult, de a koronavírus válság felgyorsította ezt a folyamatot. A mélyépítést az uniós források felhasználása támogatja, és 2027-re új lehetőségeket kap majd az alszektor. 2020-ban a teljes bolgár építési teljesítmény várhatóan 1,3%-kal esett vissza, viszont idén és jövőre várhatóan 9,2%-os, illetve 12%-os növekedés várható. Azonban 2023-ra az EECFA jelentős, 24%-os csökkenést jósol a következő EU ciklus és a Nemzeti Helyreállítási és Rugalmassági Terv lassú előkészítése miatt.

Horvátország. Számos alszektorban az EECFA sokkal optimistább most az építési teljesítmény növekedésével kapcsolatban mint a legutóbbi jelentésben. Az EU és a nemzetközi pénzintézetek segélyei tompították az országot tavaly sújtó három katasztrófát: a koronavírus járványt, illetve a zágrábi és sisak-maslovinai földrengéseket. Úgy tűnik, hogy közép- és hosszútávon ezek a legtöbb szegmensben (de nem az összesben) nem nagyon változtatják majd meg a növekedés mozgatórugóit, de rövid távon következményei lesznek. A hároméves szünet a következő horvát választásokig illetve a nemrégiben megválasztott új reformer polgármester Zágrábban (a főváros a horvát gazdaság motorja) utat nyithat Horvátország gazdasági növekedésének, és így az építési teljesítmény fellendülésének is, de nem egyértelmű, hogy ezek ki lesznek-e használva.

Románia. A járvány gazdasági hatása kevésbé volt érezhető mint várták. Az építőipari beruházások erőteljesen nőttek 2020-ban, megakadályozva a GDP nagyobb csökkenését, és az RRF-nek köszönhetően a beruházások folytatása várható a következő években is. Valószínűleg a fellendülés a korábban előre jelzettnél is gyorsabb lesz: az Európai Bizottság 2022-re 5,1%-os, 2023-ra pedig 4,9%-os GDP-növekedést prognosztizál. Az EECFA 2021-re és 2022-re az építési teljesítményben kismértékű csökkenést jelez előre (-0,7% és -0,2%), a növekedés viszont 2023-ban visszatérhet +2,6%-kal. Tavaly a lakásfejlesztők a lehető legtöbb projekt befejezésére összpontosítottak, mivel aggályok merültek fel a lehetséges piaci visszaesés miatt. Ez viszont nem történt meg, de a következő években az új kínálat normális piaci körülmények között lenyomhatja az árakat.

Szerbia. 2021 a normalizálódásról szól, a gazdaság erős, és meghaladta a világjárvány előtti szintet. Szerbia gazdasága volt az egyik legkevésbé érintett Európában, a GDP tavaly mindössze 1%-kal csökkent, és idén várhatóan körülbelül 6,5%-os reálnövekedés várható. A fellendülés szinte minden gazdasági szegmensben látható, kivéve néhány szolgáltatási szektort mely még mindig küzd a 2019-es szint eléréséért. Mivel Szerbia kevésbé kitett a turizmusnak és kapcsolódó szolgáltatásoknak, ez mérsékelte a veszteségeket a járvány idején, és a beruházások tavaly és idén is intenzívek voltak. Ezenkívül a kormány növelte az infrastrukturális és mélyépítési állami beruházásokat. Európában is kezd helyreállni a kereslet, a megrendelések ismét növekednek, és az idegenforgalom helyreállásával sok ok van az optimizmusra az elkövetkező időszakban.

Szlovénia. Az építőipart és általában a gazdaságot az eredetileg vártnál kevésbé zavarta meg a járvány. Igaz, tavaly a GDP 5,5%-kal csökkent, de idén várhatóan nagy növekedést könyvelhet majd el. A teljes építési teljesítmény 2020-ban majdnem pontosan ugyanazon a szinten maradt, mint 2019-ben (3,4 milliárd euró); és az EECFA előrejelzése szerint 2021-ben és 2022-ben is erőteljesen növekedni fog, és, 2008 óta először, 2023-ban meghaladhatja a 4,1 milliárd eurót is. Érdekes fejlemény azonban, hogy az építési költségek idén megemelkedtek a magas kereslet és az ellátási zavarok következményeként a járvány és annak gazdasági utóhatásai miatt. Becsléseink szerint azonban az építési költségek növekedése ideiglenes lesz, és 2022 után lassulni fog.

Oroszország. A gazdaság viszonylag jól tűri a járvány következményeit. A tavalyi GDP-csökkenés a vártnál kevésbé volt súlyos, melynek egyik oka az építőipar stabilitása. Az ágazatnak nyújtott aktív kormányzati támogatás, a számos közlekedési és energetikai projekt megvalósítása és a lakáskereslet élénkítésére hozott intézkedések miatt az építési piac nagy rugalmasságot mutatott és az építési teljesítmény tavaly csupán 0,9%-kal zsugorodott (szemben a korábban várt mintegy 5%-6%-os csökkenéssel). Rövid távon a csökkenés nagy valószínűséggel 2021-ben 0,3%-ra lelassul, aktív növekedésre pedig 2022-2023-ban számíthatunk évi +3,9% illetve +3,4%-kal. A következő két évre vonatkozó optimizmus a lakásépítés várható fellendüléséből és az infrastruktúra beruházások folyamatos projektjeiből fakad.

Törökország. A gazdaság fellendülést mutat a világjárvány után. Az elmúlt hónapokban a GDP, az ipari termelés, az építőipar hozzáadott értéke, illetve a megkezdett és befejezett építések száma is pozitív ütemben változott. A gyenge török líra azonban továbbra is inflációs problémákat okoz a gazdaságban. A termelői árak, az építési költségek és a jelzálog-kamatlábak is az árfolyam-emelkedéshez közel eső kamatokkal emelkedtek. A kormány ismét bevezetheti azt az intézkedést, miszerint a három állami tulajdonú bank kedvezményes jelzálogkölcsönöket kínál. A becslések szerint Törökországban a teljes építési teljesítmény tavaly 6,9%-kal esett vissza, de ebben az évben a növekedés átlagosan nagyjából +4%-kal térhet vissza és maradhat az előrejelzési horizonton.

Ukrajna. Tavaly az építési piacot a járvány hatásai jellemezték olyan belső problémákkal együtt mint az Állami Építészeti és Építésügyi Felügyelet reformja, amely elsősorban a lakásépítést érintette. Pozitívum, hogy az elnök 2020 márciusában elindította a „Nagy Építés” elnevezésű programot az építőipar támogatására, így a teljes tavalyi visszaesést 2,2%-ra becsüljük. És bár a recesszió csökkentette az építési beruházások áramlását idén, megnövekedett a kereslet egyes kereskedelmi szegmensek, például a logisztika és a co-working irodák iránt. Mivel a „Nagy Építés” programban elegendő forrás lesz az idei évre is, ez egyelőre optimizmusra ad okot, és az EECFA előrejelzése szerint Ukrajna építési piaca növekedést fog tapasztalni.

Forrás: EECFA Construction Forecast Report, 2021 Summer;  Fotó: Moszkva Pemier Park

 

 

 

 

 

 

 

fotó: Moszkva Premier Park

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A korábban jól ismert Doosan márkanevet januárban Develonra változtatta az új tulajdonos. Megnéztük, milyen munkagépek kerültek az új brand alatt a piacra. A képen a novemberben bejelentett új átrakó látható.

Az elmúlt fél évben az abroncsgyártók nem fukarkodtak új típusok és méretváltozatok bejelentésével, ezekből válogattunk. A képen a Michelin Crossgrip abroncsa látható.

Számos hazai fejlesztés könnyítheti meg az építőiparban vagy az építőanyag gyártásban dolgozó szakemberek dolgát. Az elmúlt néhány hónap ígéretes hazai fejlesztéseiről olvashatnak. A képen hőszigetelő üveghab látható.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©