Magyarországon az építési beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak késéssel történő, részleges lehívhatósága az építőipart nehéz piaci helyzetbe hozta.

A magyarországi építőipar 2016. évtől folyamatosan, látványos növekedési pályán volt 2022. év végéig. A járvány előtti 2019. évben elérte a gazdasági válság (2008-2014) előtti termelési szintet, majd évről-évre 10-15% között bővült összehasonlító árakon számolva.

A 2021-2022. évek nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra is. A 48%-os nagyságrendben import termékeket beépítő magyar építési piacon a 2022-es és 2023-as években együttesen 40%-os építőanyag és alapanyag áremelkedés történt. A legnagyobb árnövekedést mutató fa-acél-réz és alumínium alapú termékeknél ugyanakkor 2023. évben már átlagosan 10-15%-os ár-visszarendeződés volt tapasztalható. 2024. évben az építésgazdasági értékláncban 7%-os áremelkedés volt. Ezt döntően az energiaárak szintje és a forint gyenge árfolyama miatti import áremelkedés okozta.

A 2019. évi Covid járvány óta és az orosz-ukrán háború által okozott beszerzési nehézségek hatására az ÉVOSZ az egész építésgazdasági értéklánc folyamatainak elemzésével is foglalkozik. Ennek hatására tagjai között nagy számban jelentek meg építőipari anyaggyártók és építőanyag-kereskedő vállalkozások is. Így az építési piac helyzetértékelését és a várakozásokat széles körből merített elemzésekkel lehet hitelesen megtenni.

2024. évben a hazai építőipar jellemzően a korábbi években kötött szerződéseit teljesítette. Összehasonlító árakon mintegy 1-2%-kal kisebb a teljesítmény a 2023. évvel összemérve, folyó áron 8200 Mrd Ft. A teljesítménycsökkenés mögött nagy a szóródás. Ettől gyengébb a teljesítés a lakásépítés területén. Növekvő piaci lehetőséget a logisztikai létesítmények és az ipari gyárépítések biztosítottak.

A 2018-2023. évek rendkívül dinamikus termelésbővülését tekintve is összességében 2024. évben az építőipar még elfogadható évet zárt. Piaci bizalomvesztés jellemezte a 2024. évet, az egész szakmára kiterjedten. Az építőanyagok, az építési termékek forgalma az év során csökkent, ezzel nehéz üzleti helyzetet teremtve az anyaggyártók és kereskedők számára. 2024 év végére a tervezők rendelésállománya 50%-ra csökkent, egyes létesítménycsoportoknál (pl. víziközmű, csatornahálózatok) ettől erőteljesebben. A kivitelező vállalkozások újonnan kötött szerződésállományának volumene a múlt év végén összességében 40%-kal volt kisebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

2023. év utolsó negyedévétől az építőiparban tartósan foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma csökken. Egyre több vállalkozásnál jelenik meg a részidős foglalkoztatás, illetve a segéd- és betanított fizikai állomány létszámának csökkentése. A szakmunkás- és mérnöki állományt a vállalkozások igyekeznek megtartani.

2024. évben 12%-os bérfejlesztés volt az ágazatban. Ennek eredményeként 2024. év végén a szakmunkásoknál az átlagkereset eléri a 500.000 Ft-ot, mérnöki körben 700.000 – 1.200.000 Ft között szóródik a munka bonyolultságának függvényében. Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra 78%-a körül van 508.261 Ft/hó értékkel.

A hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. Az élő munka melletti betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat. A hatékonysági javulás akadálya hogy a foglalkoztatási idő jelentős részében nem történik valós munkavégzés.

A lánctartozás mértéke 2024. évben folyamatosan növekedett. A benyújtott vállalkozói számlák 10%-a továbbra sincs időre kifizetve, 5%-a pedig lánctartozásba kerül. 2024. év végére a lánctartozási összeg becslések szerint elérte a 260 Mrd Ft-ot.

Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016-2019. években javult, átlagosan 15% közötti volt, de nagy szóródást mutatott. 2021. évben a járványhelyzet és a nem várt mértékű magas építőanyagár-emelkedések hatására romlott az ágazat árbevétel-arányos jövedelmezősége, amit 2022-ben az orosz-ukrán háború negatív hatása tovább rontott. Átlagos szintjét az ÉVOSZ 2024. évben 8-10%-ra becsüli. 2025. évben a jövedelmezőség várhatóan tovább csökken.

A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének pénzügyi tartaléka nincs, a likviditási helyzetük nem kielégítő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni.

2024-ben a jogszabályok adta lehetőségek ellenére komoly nehézséget jelentett a korábban megkötött nagyértékű állami projektek árváltozások miatti szükségszerű szerződésmódosításának realizálása.

A recesszió elfedi az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő problémáit. Valamennyi építőipari alapszakma hiányszakmának minősíthető az egész ország területén. Az építőipar nehézsége a szakemberhiány (mind a mérnöki, mind a szakmunka terén) és a digitalizáció, a modern gépi eszközök, technológiák hiánya, az iparosított építési termékek lassú elterjedése. Első helyre került a vállalkozások hatékonyságának javítási kényszere.

2023-2024 években összességében elmaradtak az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem.

A Kormányzat és az ÉVOSZ közötti szakmai együttműködés az elmúlt években valós eredményeket hozott. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és az ÉVOSZ között előremutató szakmai kapcsolat alakult ki. Az ÉVOSZ meghatározó tudott lenni az Építőipari Érdekegyeztető Tanácsban. 2024. év kiemelkedő sikere az ÉVOSZ szakmai javaslatainak beépülése az energiatakarékosságot szolgáló Otthonfelújítási Programba, a vidéki otthonfelújítási program újraindítása, az 5%-os ÁFA új lakás építésénél 2030 év végéig, az építőipari költségtervezési rendszer műszaki irányelvbe foglalása. Hosszas várakozás után beérett az ÉVOSZ javaslata a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésére.

ÉVOSZ : Az építési ágazat 2025. évi súlyponti problémái, javaslatok ezek megoldásához, bevezető. Fotók Getty Images, NIF