Áremelkedési kockázat megosztása az állami építkezéseken

Jogszabályi hátteret kapott az árkockázat megosztása az állami megrendelők és építési vállalkozások között az építési beruházások megvalósításánál.

2023. január 26.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) másfél éve megkongatta a vészharangot, hogy a COVID-19 és a világkereskedelmi anomáliák miatt az építési termékeknél jelentkező igen magas árnövekedést az építési vállalkozók egyedül nem tudják viselni a korábban megkötött szerződésekben. Az árkockázatot meg kell osztani a megrendelő és a vállalkozó között. Különösen igaz ez az orosz-ukrán háború további árnövelési hatását is figyelve. A 13/2023 (I.24.) Kormányrendelet ehhez ad felhatalmazást, hátteret, eljárási rendet az állami, közösségi megrendelőknek és az érintett vállalkozásoknak, mely mederbe terelheti az árviták jelentős részét.

A rendeletnek további nyomatékot adott az orosz-ukrán háború következtében tovább emelkedő árhullám. Az építési ágazatban csak 2022. évben 26%-os előre nem látott inflációt kellett kezelni. Az ÉVOSZ számításai szerint 2022 és 2023. év vonatkozásában mintegy 800 milliárd Ft nagyságrendű építési-beruházási költségnövekedés kezeléséhez ad hátteret a rendelet.

A rendelettel kapcsolatban az ÉVOSZ felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy mivel a vállalkozások a szerződések megkötésekor már eleve a rendes üzleti kockázatot – a korábbi évek 3-5%-os évenkénti áremelkedését – beépítették ajánlataikba, csak az ezen felüli költségnövekmény vehető figyelembe a szerződésmódosítás kezdeményezésénél.

A szerződésmódosításnak két kiindulópontja van. Egyrészt az áremelkedéssel érintett építőanyagok és építési termékek árváltozása, melynek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletben fogja közzétenni. A másik a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértéke, melyet a megkötött szerződés sajátosságait is figyelembe véve kérelemre a miniszter szakvélemény formájában ad ki.

A közbeszerzési törvény szerinti, a szerződésmódosítás semmisségével kapcsolatban a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy nem indokolatlan az olyan mértékű kockázatátvállalás az ajánlatkérő részéről, amely szerint a rendes üzleti kockázatot meghaladó költségnövekedés maximum 50%-át átvállalja, azzal, hogy ez az eredeti szerződéses érték 15%-át nem haladhatja meg.

A 2022. február 24. napjáig megkötött építési beruházási tárgyú szerződéseknél akkor lehet kezdeményezni a módosítást, ha a szerződés szerint az összes műszaki átadás-átvételi eljárás még nem zajlott le.

A Kormányrendeletben kijelölt dátum azért is fontos Koji László ÉVOSZ elnök szerint, mert ez az orosz-ukrán háború kitörésének időpontja, aminek az árakra gyakorolt hatását sem az ajánlatkérő, sem pedig a nyertes ajánlatadó nem láthatott előre. Ezért az ÉVOSZ felhívja a figyelmet a Közbeszerzési törvény 141. § (4) c. pont szerinti szerződésmódosítás lehetőségére is új közbeszerzési eljárás nélkül, amikor megvalósul az a jogszabályi helyzet, miszerint a módosítást olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem látott előre, és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a Kbt. 141. § (4) c. pont ebben az esetben azt mondja ki, hogy az ellenérték növekedése nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át, azaz, a törvény jóval nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérőnek, mint amire a Kormányrendelet jelenleg a figyelmet összpontosítja.

A szerződésmódosításra a 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, csak a végszámla kiállításakor van lehetőség. A 2024. július 1. utáni véghatáridejű szerződéseknél viszont már egy részszámlában és a végszámlában is érvényesíthető, azzal a feltétellel, hogy a kivitelezési munkák legalább 50%-os teljesítési készültségűek.

„Az említett rendelet 2023. január 25-én lépett hatályba, de a korábban megkötött szerződésekre is alkalmazható” – emelte ki Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, sajtóközlemény.  Fotó: Y-híd, Miskolc, NIF.

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A korábban jól ismert Doosan márkanevet januárban Develonra változtatta az új tulajdonos. Megnéztük, milyen munkagépek kerültek az új brand alatt a piacra. A képen a novemberben bejelentett új átrakó látható.

Az elmúlt fél évben az abroncsgyártók nem fukarkodtak új típusok és méretváltozatok bejelentésével, ezekből válogattunk. A képen a Michelin Crossgrip abroncsa látható.

Számos hazai fejlesztés könnyítheti meg az építőiparban vagy az építőanyag gyártásban dolgozó szakemberek dolgát. Az elmúlt néhány hónap ígéretes hazai fejlesztéseiről olvashatnak. A képen hőszigetelő üveghab látható.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©