Hidrogénhajtású csuklósdömper-prototípust tesztel a VOLVO CE

A világ első hidrogénhajtású csuklósdömper-prototípusát teszteli a VOLVO CE.

2022. június 20.

Korábbi vállalásaival összhangban a Volvo Construction Equipment (Volvo CE) újabb és újabb lépéseket tesz a nettó zéró kibocsátás felé vezető úton. A hidrogéntechnológiára összpontosító, több szereplő részvételével zajlott kutatási projekt végeztével a cég megkezdte Volvo HX04 tesztelését, mely a világ első üzemanyagcellás csuklósdömperének prototípusa. Míg a Volvo CE tovább folytatja a jövőbeli termékfejlesztéseket célzó kutatásokat, várakozásaik szerint a jelenlegi projekt eredményei fontos részletekre világítanak majd rá a hidrogénben és az üzemanyagcellákban rejlő lehetőségekkel kapcsolatban.

Mivel vállalták, hogy a tudományos alapú célok (Science Based Targets - SBTi) kezdeményezés keretében a teljes értéklánc tekintetében nettó zéró kibocsátást érnek el legkésőbb 2040-ig, és főszerepet töltenek be az iparág karbonsemlegességet célzó átállásában, a Volvo CE az elmúlt időszakban fokozta a fenntartható energiaforrásokhoz fűződő munkát.

„Miután mi építettük meg a világ első csuklósdömperét több mint 55 évvel ezelőtt, büszkeséggel és örömmel tölt el minket, hogy üzemanyagcellás járművünkkel ismét mi lehetünk a változás éllovasai. Bár még csak korai prototípusról beszélhetünk, segítségével részletesebb képet fogunk kapni róla, milyen szerepet tölthet be a hidrogén az energiaátállásban az akkumulátoros-elektromos technológiák mellett. Hiszünk benne, hogy többféle technológia párhuzamos alkalmazása és partneri együttműködések révén képesek leszünk megtalálni az építőipar dekarbonizációjához vezető legjobb utat” – forgalmazott Carolina Diez Ferrer, a Volvo CE mérnöki kutatási programjaiért felelős vezetője.

Együttműködés 

A Volvo HX04 egy kutatási projekt gyümölcse, mely 2018 és 2022 közt zajlott, finanszírozását pedig a fenntartható járműipari kutatás-fejlesztést támogató FFI program keretében a VINNOVA innovációs ügynökség, a Svéd Energiahivatal és a Svéd Közlekedési Hatóság biztosította. Az együttműködő felek közt a Volvo CE mellett ott volt a hajtáslánc fejlesztését segítő svéd RISE kutatóintézet és a hidrogén üzemanyagcella-alapú elektromos technológiákra szakosodott PowerCell Sweden is.

A fejlesztés és a háromtengelyes prototípus megépítése jórészt a Volvo CE létesítményében zajlott a svédországi Braås-ban. Ugyanitt született meg 1966-ban a „Gravel Charlie”, vagyis a világ első csuklósdömpere, melynek nyomán a Volvo HX04 az „Electric Charlie” becenevet kapta. A munkához a cég eskilstunai technológiai központja a szoftverek fejlesztése mellett az ottani üzemanyagcella-kutatólaboratórium eredményeivel is hozzájárult. Bár a  A szállítójármű kereskedelmi forgalomban nem kapható, a prototípussal szerzett értékes tapasztalatok minden bizonnyal hasznosíthatók lesznek a továbbiakban.

Hidrogén töltőállomás

A hidrogénnel kapcsolatos infrastruktúra még szintén gyerekcipőben jár, vagyis a Volvo HX04 feltöltésének megoldása fontos kérdés volt a projekten belül. Az ehhez szükséges ultramodern hidrogén töltőállomást végül a Shell telepítette a Braås-ban található Volvo CE próbapálya területén. Mind a Shell, mind a Volvo csoport ott van a Group H2Accelerate egyesülés alapító tagjai között, melynek keretében több vállalat dolgozik vállvetve azért, hogy megteremtsék a hidrogénes tehergépkocsik tömeges európai bevezetésének feltételeit.

Mint Oliver Bishop, a Shell hidrogénalapú mobilitásért felelős igazgatója elmondta: „Az innovatív projekthez szükséges töltőinfrastruktúra biztosítása jó alkalmat kínált a Shell számára hidrogénnel kapcsolatos műszaki felkészültségünk igazolására. Emellett lehetőséget teremtett arra is, hogy támogassuk egyik legfontosabb partnerünk munkáját a dekarbonizáció felé vezető úton, mely teljes mértékben összecseng vállalatunk Powering Progress stratégiájának céljaival.”

Működési elv

A hidrogénes járművek tankolása csupán rövid időt vesz igénybe: a Volvo HX04 feltöltése 12 kg hidrogénnel 7,5 perc alatt elvégezhető, ez a mennyiség pedig körülbelül négy órányi üzemeltetést tesz lehetővé. Az üzemanyagcellás rendszer lényege, hogy hidrogén és oxigén felhasználásával kémiai reakció nyomán elektromos áram termelődik, mely alkalmas a jármű meghajtására. A folyamat során a cellák kizárólag vízgőzt bocsátanak ki, míg a keletkező hő felhasználható a fülke fűtésére.

Elvi szinten az üzemanyagcellák az akkumulátoros rendszerekhez hasonlóan működnek – azzal a különbséggel, hogy az áramot hidrogén felhasználásával a jármű fedélzetén állítják elő, így nincs szükség az akkumulátorok feltöltésére külső forrásból. Mindez azt jelenti, hogy az üzemanyagcellás hajtáslánccal szerelt járművek rendelkezésre állás, hatótáv és tankoláshoz szükséges idő szempontjából nagyjából egy szinten vannak belső égésű motoros társaikkal.

Míg az akkumulátoros-elektromos járművek és a bioüzemanyagok – a gázolaj fenntarthatóbb alternatívájaként – napjainkban már megvásárolhatók kereskedelmi forgalomban, a hidrogénüzemű gépek piaci elterjedése az évtized második felében várható.

Forrás és fotó: Volvo Construction Equipment

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A csehországi Dobříšban található Doosan Bobcat-központban rendezték meg a Bobcat Demo Days-t. A cég a legújabb termékeit és technológiáit mutatta be.   

 

Az ukrajnai háború és következményei hatására többé-kevésbé ugyanazok a tendenciák érvényesülnek a szomszédos országok építési piacán. Egy biztos: mindenkinek fájni fog.

Átadták a Néprajzi Múzeumot, amely a Liget Budapest projekt keretében épített újabb nagyszabású épület. Díjeső a terveknek, de hogyan készült el az épület? Interjú a projektvezetőkkel.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©