100 éves a Komatsu

Jó erőben van.

2022. február 28.

 Mérföldkövek a Komatsu történetében

2021-ben ünnepli 100. születésnapját a Komatsu, a világ második legnagyobb és egyben a második legrégibb nehézgépgyártója. A 100. évfordulóra a Komatsu kitett magáért. Egész évre szóló rendezvénysorozattal emlékeznek megalapításukra.

A Komatsu 1921. május 13-án alakult Komatsu Ltd. néven. (A Komatsu Ishikawa Prefektúrában elhelyezkedő kis falu neve után.) Az első, itt gyártott gép egy 450 tonna súlyú lemezformáló présgép volt, 1923-ban készült. Első lánctalpas mezőgazdasági traktorát a cég 1931-ben gyártotta. Ez volt Japán első lánctalpakon mozgó erőgépe. A tokiói tőzsdén 1934 óta forognak a cég részvényei.

Az 1940-és 1950-es években sorra alapította gyárait Japánban. Részben új termelőegységeket hozott létre (Osaka Plant), részben felvásárolt, részben összeolvadt más cégekkel, helyesebben magába olvasztott több neves gyártót, mint például az Ikegai Automobile Manufacturing Company és a Chuetsu Electro Chemical Co., Ltd.-et vagy a Kawasaki üzemet, hogy bővítse gazdasági tevékenységét.

Az 1960-as években megkezdődött a japán gazdaság nemzetközi terjeszkedése. Ennek során a Komatsu, amely akkor már Japán legnagyobb építőipari berendezésgyártója volt, úgy döntött, hogy belép a nemzetközi piacra. Az erős riválisok elleni küzdelemben a Komatsu helytállt, megvalósította minőségfejlesztési projektjeit.

Az 1980-as évekre tovább erősödve sorra alapította nemzetközi gyárait, elsőként 1982-ben Indonéziában. Az Egyesült Államokban 1985-ben a termelés megkezdéséhez a Komatsu megalapította a Komatsu America Manufacturing Corp.-ot Chattanoogában, majd Chicagóban az America Industries LLC-t. 1989-ben a teljes vonalú építőipari berendezések üzletágának elindításához a Komatsu megalapította a Komatsu Dresser Companyt.

A közös vállalkozás lefedte Észak-Amerikát, Közép- és Dél-Amerikát (Mexikó és Kuba kivételével). 1995-ben Kína és Tajföld következett.

2001-ben hirdette meg új üzleti szlogenjét, a Dantotsut, amelynek nincs egyértelmű angol fordítása, japánul azt jelenti, „jobb, mint a legjobb”. Vagy másképpen, közelebb az eredetihez így szólhat: „túllépünk a várakozásokon”.

A Komatsu európai terjeszkedése

Európában 1985-ben jelent meg az első Komatsu-gyár Angliában.  A Komatsu UK Ltd. az észak-angliai Birtley-ben 1986-ban kezdte meg hidraulikus kotrógépek gyártását.

A németországi terjeszkedést külön is érdemes megvizsgálni. A folyamat a nagy múltú, patinás hannoveri Hannomag cég kisebbségi tulajdonrészének felvásárlásával kezdődött 1989-ben. A cég Hannomag Komatsu névvel kezdte meg működését és a Komatsu ide telepítette az európai piacra szánt homlokrakodók gyártását. Három évre rá többségi tulajdonba került és megváltoztatta a cég nevét Komatsu Hanomagra. Újabb 2 év múlva, 2004-ben a gyár modernizálása után ide helyezte európai technológiai központját. Rá egy évre a mobilkotrók gyártása is ide került. 2016-ban pedig teljesen kikerült a Hanomag név a vállalatból, amikor a Komatsu Mining és a Komatsu Hanomag összeolvadt és neve Komatsu Mining GmbH-ra változott.

1991-ben részesedést szerzett az olasz FAI gyárban és FAI Komatsu néven elkezdte gyártani a lépésről lépésre áttervezett kotró rakodó gépeket, kezdetben megtartva a FAI piros színét. Majd a megnevezés Komatsu FAI névre változott. Ma már sárga színben, Komatsu márkanévvel kerülnek a gépek a piacra.

2004-ben a Komatsu Forest AB megalapítása a Svédországban található erdészeti berendezéseket gyártó és forgalmazó Partek Forest AB felvásárlásával indult. A folyamat hasonló a FAI példájához, de a gép még az eredeti piros színű.

 

Komatsu-fejlesztések

A Komatsu fejlődését jelző kiemelt évszámok közül több olyan is található, ami a Komatsu kutatás-fejlesztésben való élenjárását bizonyítja.

Vegyük például az 1940-es éveket. Ekkor alkotta meg a 10 évvel korábbi traktor alapú gép továbbfejlesztésével Japán első dózerét, és ez volt az a gép, amelyik elsőként kapott típusszámot (G40 elnevezéssel). Akkoriban a dózerek tolólapját kábelekkel mozgatták. A Komatsu volt az első, ami itt is hidraulikát használt. A Komatsu 1945-ig 148 darabot gyártott ebből a típusból. Egyetlen darab van, ami fellelhető, ma a Komatsu főépületének előcsarnokában látható. Viszontagságos utat járt be: először a Fülöp-szigeteken dolgozott, majd 1979-ben egy ausztráliai gazdaságban. 35 év után tért haza Japánba. 2007-ben ezt a gépet a Japán Gépészmérnöki Társaság gépészmérnöki örökségnek nyilvánította.

Egyébként a kitűnő minőséget többször is elismerte a japán szakma. 1986-ban, a 60. évforduló évében a Komatsu hatodszor kapta a Japán Minőség-ellenőrzési Díjat.

1990-ben a világ akkori legnagyobb homlokrakodóját vitte piacra. Motorteljesítménye 1411 kW/1892 LE, kanálmérete 35 m3, billentőterhelése 122 tonna, a gép összsúlya 220 tonna.

2008-ban mutatta be a világ első hibrid hidraulikus kotrógépét.

2013: Az első intelligens Machine Control buldózer kifejlesztése, amely a világ első automatikus vezérlő rendszerével van felszerelve.

A tervek a műszaki fejlesztés területén most is nagyszabásúak. A Komatsu azt a célt tűzte ki, hogy a 2010-es szinthez képest 2030-ra felére csökkenti az építőipari és bányászati berendezésekből származó CO2-kibocsátást.

Első lépésként kifejlesztett egy olyan dömpert, amelyik 65 tonnát vihet magával, tehát 110 tonna az össztömege. A meghajtásról gondoskodó akkumulátort mégis ritkán kell tölteni, ugyanis amit fogyaszt a hegymenetben, csaknem annyit vissza is tölt a lejtőkön.

A 800 lóerős elektromotoros eDumper 9 méter hosszú, több mint 4 méter széles és ugyanilyen magas. A 45 tonnás gép ezzel a világ legnagyobb elektromos járművének számít. A jövőben további elektromos nehézgépek gyártását tervezik, terveik szerint néhány típusból már 2023-ban megkezdődhet a sorozatgyártás.

Távolabbi céljuk, hogy elsőként az iparágban a dízel alternatívájaként hidrogénmeghajtást fejlesztenek ki a nagy teherbírású bányászati dömperek területén. A vállalat 2021-ben kezdi meg hidrogénfejlesztési programját, és célja, hogy a dömperek 2030-ra készen álljanak a gyakorlati használatra. A jelenlegi elektromos bányászati dömperek vezetékes villamos energiát használnak. Ezekhez képest a hidrogén üzemanyagként való felhasználása azzal az előnnyel jár, hogy lehetővé teszi a nulla szén-dioxid-kibocsátást olyan területeken is, ahol elektromos hálózat nincs. A 600 tonnás vagy annál nagyobb tömegű dömperek hatalmas méretűek. Ami a hidrogénenergiát illeti, a mindennapi üzemanyagcellás járművekhez képest teljesen eltérő szintű műszaki kihívásokat jelentenek.

A Komatsu Magyarországon

Szóljunk végül a Komatsu magyarországi megjelenéséről és jelenlegi helyzetéről.

A rendszerváltás előtt nem volt benne abban a szűk gépcsoportban, amit a kormányzat, illetve az Építésügyi Minisztérium preferált. Szabadpiac nem lévén, csak minisztériumi engedéllyel lehetett nem szocialista országból építő- és földmunkagépet behozni az országba. Nem mondható el, hogy bármelyik nyugati gyártó kivételezett helyzetben lett volna, inkább a gépfajták alapján esett a választás egy-egy gyártóra. Például a homlokrakodók terén a Volvo, a kotrórakodóknál a JCB, a kotróknál a Liebherr, a dózereknél a Caterpillar volt a favorizált gyártó. A Komatsu a kotrógépeken belül igen korlátozottan a lánctalpas kotróknál jöhetett szóba.

Nem véletlen, hogy 1990-től elsőként a jól ismert márkanevekkel bíró gyártók építették ki, erősítették meg jelenlétüket a magyar piacon. A volt „külkeres” kapcsolattartók és a szervizeket ellátó állami vállalatok privatizált utódcégei találtak legelőször egymásra és hozták létre különböző formátumú márkaképviseleteiket.

A Komatsu a kisebb ismertség miatt csak1994 óta van hivatalosan jelen a magyar piacon. Az 1990-ben Kuhn-ÉGV Kft. néven alakult vegyesvállalat, később osztrák tulajdonú cég teremtette meg a megfelelő pénzügyi és szerviz hátterét a márkának és vezette be a magyar piacra.

Személyes emlékeim alapján elmondhatom, hogy már akkor – néhány évvel a Komatsu európai megjelenése után – komoly érdeklődés mutatkozott meg a Komatsu gépei iránt. Sorra jöttek a megkeresések Európából, de távolabbról is, a Közel-Keletről, Afrikából is használt Komatsu-gépeket kerestek. Ekkor még szinte ismeretlen volt a márka Magyarországon. De néhány éven belül itthon is megtalálta a helyét a márka, és az európai piacrészesedésnek megfelelően a mai napig meghatározó szerepe van a hazai földmunkagéppiacon. Hátterét a KUHN-ÉGV jogutódja, a Kuhn csoport, azon belül a Kuhn Földmunkagép Kft. biztosítja.

 

Forradalmi kotrókoncepció a Komatsutól

A vállalat a teljesen elektromos és távvezérelt minikotró koncepció tervével állt elő. 

A vállalat fennállásának 100. évfordulója alkalmából a Komatsu elnök-vezérigazgatója, Ogava Hirojuki jelentette be egy teljesen elektromos (vagyis nem hidraulikus hajtású), kizárólag távirányítással működtethető minikotró érkezését. Az új gép, melyben lítiumion akkumulátorok gondoskodnak az energiatárolásról, a Komatsu következő generációs koncepciójaként a cég jövőről alkotott képét testesíti meg.

A háromtonnás méretosztályba sorolható, 0,09 m3 kanálkapacitású koncepciómodell célja, hogy egyengesse az utat a jövő tisztán elektromos építőgépeinek kereskedelmi bevezetéséhez. Az új típus a Komatsu elektromos minikotrókkal és villástargoncákkal szerzett műszaki tapasztalataiból merít, de olyan új technológiákkal ruházták fel, mint például a lítiumion akkumulátorok vagy a hidraulika-rendszert kiváltó elektromos munkahengerek. A 100 százalékban elektromos hajtásnak köszönhetően a kotró nem bocsát ki kipufogógázt, zajt és hőt, ezzel a munkahely jellegétől függetlenül környezetterhelés nélküli működést ígér. A gyártó szerint kitűnő energiahatékonyság mellett előnyei közé tartozik majd a karbantartásmentes üzemeltetés, mely a hidraulikus részegységek száműzésének tudható be.

Mivel a koncepció egyik fontos jellemzőjeként a kezelőnek nem kell helyet foglalnia a gépen, a gyártó előtt teljesen új lehetőségek nyíltak a kialakítás és a teljesítmény fokozása terén. Munka közben a kotró és a vezérlőegység vezeték nélküli LAN-on keresztül kapcsolódnak egymáshoz, azaz a hagyományos távvezérléses rendszerekkel ellentétben nincs szükség semmilyen eszköz helyszíni telepítésére vagy speciális üzemeltetési környezet létrehozására, így a távvezérelt működtetés bármilyen munkakörnyezetben lehetővé válik. Azáltal, hogy a kezelő kívülről irányítja a gépet, az üzemeltetés új munkastílust kíván, cserébe viszont kevésbé fárasztó a munka és nő a hatékonyság is. A cég szerint az elektromos hajtásnak és a távvezérlésnek köszönhetően a gép működtetése teljesen stresszmentessé válik a kezelő számára, hiszen még szűk, veszélyes munkaterületeken – például beltéri bontás esetén vagy katasztrófákat követő mentési feladatok során – is nagyban egyszerűsödik az üzemeltetés.

A Komatsu 2020-ban dobta piacra a PC30E-5 elektromos minikotrót Japánban. Miután felszerelik a koncepciómodellen szereplő lítiumion akkumulátorokkal, a cég úgy tervezi, hogy a gépet a 2022-es üzleti évben Európában is bemutatják majd. 

Dr. Csorba Kázmér   

Megjelent a Magyar Építő Fórum 2021. téli (No. 84.) számában.Címlapfotó: komatsu.jp

 

 

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A korábban jól ismert Doosan márkanevet januárban Develonra változtatta az új tulajdonos. Megnéztük, milyen munkagépek kerültek az új brand alatt a piacra. A képen a novemberben bejelentett új átrakó látható.

Az elmúlt fél évben az abroncsgyártók nem fukarkodtak új típusok és méretváltozatok bejelentésével, ezekből válogattunk. A képen a Michelin Crossgrip abroncsa látható.

Számos hazai fejlesztés könnyítheti meg az építőiparban vagy az építőanyag gyártásban dolgozó szakemberek dolgát. Az elmúlt néhány hónap ígéretes hazai fejlesztéseiről olvashatnak. A képen hőszigetelő üveghab látható.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©