Az angyalföldi egykori Láng Gépgyár helyére ígért környezettudatos városnegyedet az a beruházó, amely elsőként nyerte el projektjéhez 2021 decemberében a fejlesztést megkönnyítő rozsdaövezeti akcióterület besorolást. Bár az ország tele van felhagyott ipari tevékenységhez kapcsolódó, szebb napokat látott ingatlanokkal, az első évben mindössze hat fővárosi fejlesztés kapta meg ezt a kedvező besorolást. 2023 hozta meg az áttörést, amikor májusban hat, júliusban tizenegy (köztük az első vidékiek: Kecskeméten, illetve Sárváron), szeptemberben tíz, decemberben pedig újabb húsz projektet fogadott be a programba a Rozsdaövezeti Bizottság, így alakult ki mostanra a már ötvenhárom rozsdaövezeti akcióterületet felsoroló lista.

Mára a fővárosi kerületek közel felében jelöltek már ki rozsdaövezeti akcióterületet. A legtöbbet, tizennégyet Angyalföldön, tizenkettőt Újbudán, ötöt Kőbányán, hármat Ferencvárosban. A város más részeire csak egy-kettő jutott: a III., VII., XV. és XIX. kerületbe egy, míg a VIII.-ba és a XIV.-be kettő. A vidéki városok közül Debrecen az övezethalmozó, ott három megújítandó területet jelöltek ki, míg kettőt-kettőt Kecskeméten és Sárváron, s egyet-egyet Salgótarjánban, Törökbálinton, illetve Vácon.

E lista kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője elsősorban arra hívja fel az otthont keresők figyelmét, hogy a rozsdaövezetek – ha az elnevezésük nem is cseng jól – igen színes választékot kínálnak. Az egykori gyárak telkei ma már jórészt bent vannak a városok szívében, mint például Angyalföldön az a közvetlenül a Dunára nyitott terület, ahol ma magas presztízsű lakónegyed épül. Más esetben a rozsdaövezet olyan városrészekbe kínál beköltözési lehetőséget, ahol egyébként ritkán épülnek új társasházi lakások. Ilyen például a főváros VII. kerületében a Rottenbiller utca, ahol a Városliget közelében egy sűrűn beépített bérházas területbe beékelődve maradt fenn egy használaton kívüli remiz. Más környezetben, de hasonlóan kivételes lehetőség a rákospalotai egykori olajgyár területe, amit klasszikus kertváros ölel körbe.

Egy korábbi rozsdaövezet, Budapart

A fenti lista érdekessége az is, hogy ezzel végre Salgótarján is felkerülhet a hazai újlakásépítés térképére. Mert mint az elemző emlékeztet, „a nógrádi volt talán az egyetlen megyeszékhely, amely eddig kimaradt a kétezres években indult társasház-, illetve lakóparképítési hullámból”. Most, a tavaly szeptemberben befogadott fejlesztéssel, az egykori Számviteli Főiskola kollégiumát fogják lakóépületté alakítani.

Nem csak környezetükben, hanem tartalmukban is igen színesek az eddig bejelentett rozsdaövezeti projektek. Sok közöttük a komplex lakóterület-fejlesztés, zöldterülettel, közösségi terekkel, kereskedelmi egységekkel. A lakások mellett néhol ígérnek egyedi közcélú fejlesztéseket is, például óvodát és nyugdíjasotthont (Budapesten a X. kerületben), kollégiumokat (a VII. és a XI. kerületben), orvosi rendelőt és gyógyszertárat (Debrecenben). A kiindulási alapok is változatosak: Kecskeméten volt laktanya helyére építkeznek, míg a fővárosi XI. kerületben akad, ahol egyszerűen folytatnak egy már megkezdett lakóparkot, máshol egy meglévő házat alakítanak át és bővítenek, vagy ipari épületek elbontásával és tereprendezéssel kezdik a munkát. A remélt végeredményt tekintve is széles a skála: míg Sárváron „önállóan és fenntartható módon működő, kisvárosias jellegű” lakónegyedet ígérnek, addig a Ferencvárosban „új Duna-parti városnegyedet szállodával, alapfokú oktatási intézménnyel”.

A rozsdaövezeti akcióterület besorolás elnyerése többszörösen is előnyös lehet az érdekelt felek számára. A beruházó időkorlát nélkül alkalmazhatja a kedvezményes áfát, sőt azt a vásárlói vissza is igényelhetik, így a máshol építő versenytársaihoz képest gyakorlatilag 5 százalékos árelőnnyel kínálhatja a lakásait. Ezen felül, egyes esetekben felmentést is kaphat a rozsdaövezeti fejlesztő bizonyos építési előírások alól.

A helyi közösség is inkább haszonélvezője a rozsdaövezeti státusz elnyerésének. Az ilyen fejlesztéseket támogató kedvezmények segíthetnek a városok szövetének helyreállításában, a felhagyott ipari tevékenység nyomán keletkezett tájsebek begyógyításában. Egy-egy ilyen sikeres rehabilitáció a szomszédságot is felértékelheti, így még a környék ingatlantulajdonosai is a nyertesei lehetnek. A mérleg ellentétes serpenyőjében ugyanakkor kockázatot jelent, ha a lakosságszám akár nagy arányú bővülésétől elmaradnak a környék infrastrukturális (közlekedési, intézményi) fejlesztései.  

Az otthont keresők számára fontos lehet az is, hogy jelenleg egyedül a rozsdaövezetek kínálják a lehetőséget arra, hogy eltérítő hatások nélkül vethessék össze az új és a használt lakások árait. A lakástámogatási rendszer ugyanis idén már nem tesz különbséget új és használt között, így egyedül az újépítésűeket sújtó 5 százalékos áfa torzíthatja az összemérést. A rozsdaövezeti akcióterületeken viszont rendszerint éppen ezzel nem kell számolni.

Az iparterület-rehabilitálási programnak azonban van egy sajátossága: a kedvezményekre jogosító akcióterületi státuszt nem csak az első kapavágás előtt, hanem egy már futó beruházásra is kérheti a beruházó. Arra is volt példa, hogy olyan fejlesztés kapta meg ezt a besorolást, amelyből korábban már adtak is el, illetve át lakásokat. Ám az utóbb jött kedvezmény nem biztos, hogy a vevőknek is ugyanolyan örömet okoz. A lakásárral kifizetett áfát a Magyar Államkincstártól igényelheti vissza a vásárló, de csak a vételár azon része után, amit a rozsdaövezetté nyilvánítást követően fizet ki. Így, ha valaki például egy ütemes fizetéssel már 60 százalékot átutalt, mire jön a jó hír a projekt befogadásáról, akkor a kifizetett áfájának is csupán 40 százalékát kérheti vissza.