Gumikerekes vs. lánctalpas daruk - a Nagy Stabilitási Meccs
2014. május 28.
A nem kötöttpályás (nem sínen futó) önjáró mobildaruk klasszikus képviselői a gumikerekes és a lánctalpas daruk. Ezen daruk a legszélsőségesebb talajviszonyok között dolgoznak, a tömörítetlen feltöltött talajoktól egészen az egyenletesen sziklás talajokig. A két típust a Magyar Építő Fórum összehasonlította.
A két szélsőérték a megengedett talajnyomásokra: max. 10 N/cm2-tol (1 bar) akár 400 N/cm2-ig (40 bar) terjed. A terepen végrehajtott haladás és a daruzás során jelentős erők hatnak a talajra. Amennyiben a talaj szilárdsága nem megfelelő és az emelést felületesen készítették elő, fennállhat a daruborulás veszélye.
A daruk borulását a statisztikai adatok szerint nem a túlterhelések, hanem az esetek többségében a megengedett talajnyomás túllépése, azaz a nem kellő gondossággal előkészített menetelések, ill. emelések okozzák. A továbbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb ismereteket a daruk, a talajok és a daruk stabilitása közötti kölcsönhatásokról. A cikkben szereplő adatok a Liebherr daruk jellemzői. Más gyártmányok esetén a darukra kiadott kezelési utasítások érvényesek.
A gumikerekes daruk sajátosságai
Ismert nagyságú és súlypont-elhelyezkedésű, szabad terhek függőleges irányú emelésére tervezett emelőgépek. Munkahelyzetben a telepített daru vízszintestől megengedett eltérése: ±0,5% (±0,3º. A gumikerekes daruknak két munkahelyzete van: a letalpalt munkahelyzet és a daruzás, haladás gumin. Az utóbbi a daruzás egyik legkritikusabb munkahelyzete. A gyártók kb. 100 tonna teherbírású darukig engedélyezik korlátozott hatósugár mellett.
Rendkívül laza altalaj esetén (mezőgazdasági területek, elektromos távvezeték építése, árvízi, belvízi területek stb.) megoldást jelenthet, az ún. „mocsárgumik” felszerelése vagy párnafák folyamatos terítése a tengelyek alá. A gumik alatti felfekvő felületen pl. egy 16.00 R25 gumi esetén létrejött tengelyenkénti 12-16 tonna terhelés alkalmával a felfekvési felület guminként ~1100–1300 négyzetcentiméter.
Egy lánctalpas daru (illusztráció)
Lánctalpas és teleszkópgémes daruk
Az utóbbi évek slágerterméke. Hidrosztatikus hajtású, kitűnően manőverezhető, kiemelkedő terepjáró képességekkel, de kis végsebességgel rendelkező alváz, egy gyors és extra gémhoszszakkal ellátott teleszkópgémes felsőváz, mely ígéretes megoldást jelent olyan területeken is, ahol a rácsos gémek beszállítása, szerelése és átszerelése megoldhatatlan (alagutak, fúrótornyok, árvízi területek, csőfektetések stb).
A gumikerekes daruk gyakorlatilag csak 100%-ban vízszintes állapotban dolgozhatnak. A daruk borulását a statisztikai adatok szerint nem a túlterhelések, hanem az esetek többségében a megengedett talajnyomás túl lépése, azaz a nem kellő gondossággal előkészített menetelések, ill. emelések okozzák. Akármelyiket is válasszuk, ezekre érdemes odafigyelnünk.
És persze nem árt a darukezelő szakemebereket is megválogatni. Az alábbi videóban mintha még a helyszínen lábatlankodó kutyus is többet érzett volna a közelgő balesetből:
Forrás: Magyar Építő Fórum (2013/64. szám)
A kép forrása a Magyar Építő Fórum
Gréderek
Amit ezekről a nagy teljesítményű gépekről tudni kell. Csorba Kázmér kalauzolja az olvasót.
Alternatív meghajtások az építőgépeknél
Ma az egyik legfontosabb iparági trend az alternatív meghajtások fejlesztése. Hibrid, elektromos meghajtás, hidrogénüzem?