Augusztusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint megegyezett az egy évvel korábbival. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 5,5 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 8,5 százalékkal csökkent. Az előző havinál 4,4 százalékkal alacsonyabb volt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése - jelentette október közepén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az év első nyolc hónapja alatt háromszor, februárban, májusban és júliusban nőtt az építőipar termelése az előző hónaphoz képest. Éves összevetésben csak júniusban csökkent az építőipar teljesítménye. 

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 4,9, az egyéb építmények építésében 13,0 százalékkal csökkent a termelés. A speciális szaképítés termelése 12,1 százalékkal emelkedett.

A megkötött új szerződések volumene a tavaly augusztusinál 50,4 százalékkal kisebb volt. A magasépítésben 18,3 százalékkal kevesebb új szerződést kötöttek, mint tavaly augusztusban, a mélyépítésre 68,9 százalékkal zuhant az új szerződések értéke.

Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 7,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, az épületek építésére kötött szerződésállomány 18,9 százalékkal esett vissza,  a mélyépítési szerződéseké 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az év első nyolc hónapjában az építőipari termelés 5,3 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, az épületek építése 7,2 százalékkal, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal emelkedett.

ÉVOSZ: a háború hatásai már beépültek, az energiaárak és az árfolyam még ezután emeli az építőipar árait

Az építőiparban tapasztalt drágulás mértéke az év első felében több mint kétszeresen haladta meg a fogyasztói árak növekedését. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének szeptember utolsó napjaiban publikált értékelése szerint az építőipari alapanyag- és építési termékek gyártói az orosz-ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők pedig a beszerzési nehézségeket az év első felében már beépítették az árakba, de az energiaköltségek elszabadulása és a forint-euró árfolyam ingadozása komoly bizonytalansági tényező lesz az elkövetkező hónapokban.

Az energiafelhasználás átlagosan a ráfordítások negyedét teszi ki az alapanyagok gyártásában, de ez az arány ennél magasabb például a cementnél, az égetett kerámiánál, a téglánál, valamint egyes szigetelőanyagoknál is - hívta fel a figyelmet a szakszövetség elemzése.

Éves összevetésben az alapanyagoknál 20,4 százalékos, az építőipari termelői áraknál pedig 22,8 százalékos áremelkedést mértek az első fél évben, miközben az infláció ugyanebben az időszakban 9,4 százalék volt. A forint-euró árfolyam ingadozása azért jelent gondot a kivitelezőknek, mert a Magyarországon felhasznált építési termékek, anyagok csaknem fele, 48 százaléka importból származik.

A szövetség elemzése szerint a munkaerőhiány várhatóan tovább növeli az építőiparban működő vállalkozások költségeit, mert ha nem emelik a fizetéseket, nem lesznek képesek megtartani a jól képzett szakmunkásokat és mérnököket. A helyzetet az is nehezíti, hogy az állam és az önkormányzatok jelentős volumenű építési beruházásokat halasztanak későbbre vagy mondanak le a forráshiány miatt - hangsúlyozta a szövetség.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke beszédet mond az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szervezésében rendezett kormányzati tájékoztató konferencián a Hotel Mercure Budapest Castle Hill-ben 2022. október 11-én.

Forrás: MTI

Fotó: Gettyimages.com, MTI/Soós Lajos