A Csalagút nagytestvére épülne a Finn-öböl alatt

Az alagút révén fél órára csökkenne a menetidő a finn és az észt főváros között a jelenlegi legkevesebb másfél óráról.

2018. február 13.

A világ leghosszabb tenger alatti vasúti alagútjával tervezik összekötni Finnországot és Észtországot.

A Finn-öböl alatt, Helsinki és Tallinn között 103 kilométer hosszan húzódó alagutat 2040-re lehetne megépíteni 13-20 milliárd euróból (4000-6200 milliárd forint) a két fővárosban szerdán ismertetett, a finn és az észt kormány megbízásából készült megvalósíthatósági tanulmány szerint. Az alagút révén fél órára csökkenne a menetidő a finn és az észt főváros között a jelenlegi legkevesebb másfél óráról, amennyit a leggyorsabb komppal való átkelés vesz igénybe. 

A vasúti alagút közvetlenül a helsinki és a tallinni repülőteret kötné össze, de csatlakozása lenne a Rail Balticához, a Varsóba vezető vasútvonalhoz is, így megkönnyítené a kapcsolatot Finnország és Közép-Európa között. Helsinki térségében észtek tízezrei dolgoznak, a finnek pedig turistaként látogatnak szívesen Tallinnba. 

"Úgy hallottam, Finnországban sokan úgy érzik, mintha szigeten élnének, de ennek nem kell így maradnia" - mondta tallinni sajtóértekezletén Juri Ratas észt miniszterelnök. A két város közötti személyforgalom a tavalyi 9 millióról 14 millióra nő 2050-ig akkor is, ha nem készül el az alagút, de ha megépül, akkor az évi 23 millió főt is elérheti a utasforgalom, ebből 10 millió ember szállítása maradna a kompokra. 

A megvalósíthatósági tanulmány abból indult ki, hogy a beruházás költségeinek 40 százalékát az Európai Unió fedezné. Egy rivális projekt, amellyel az Angry Birds-videojáték gyártója, a Rovio állt elő, kínai finanszírozással és korábbi határidővel számol. A finn és az észt kormány tavasszal értékeli ki részletesebben is a nemrég ismertetett megvalósíthatósági tanulmányt.

Építenék a következőt - A Csalagút francia bejárata Coquelles-nál

Új járat a Csalagútban

Míg Finnországban csak terveznek, a Csalagútban új járat indul: közvetlen nagysebességű vonatjáratot indítanak április elejétől Amszterdam és London között - jelentette be nemrég a Nagy-Britanniát Európa szárazföldi részével összekötő Eurostar vasúttársaság.

A társaság tervei szerint eleinte napi két járatot indítanak. Az út várhatóan 3 óra 40 perc lesz Londonból Amszterdamba, visszafelé azonban 30 perccel tovább fog tartani a Brüsszelben beiktatott útlevél-ellenőrzés miatt. Erre azért van szükség, mert a szigetország nem tagja a belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást lehetővé tevő schengeni rendszernek.

"Ideiglenes intézkedésről van szó, amíg meg nem születik az egyezség a brit és a holland kormány között arról, hogy még Hollandiában elvégezhessék az iratok ellenőrzését" - közölte a vállalat szóvivője, hozzátéve, hogy ez 2019 végére várható, addigra kiépítik a szükséges infrastruktúrát Amszterdamban és Rotterdamban.A hivatalos statisztikák szerint a légiutasok száma évi négymillió körül van a két város között.

A Eurostar az 1994-es indulása óta London, Párizs és Brüsszel, illetve több köztes francia és belga célállomás között közlekedteti 300 kilométer/órás sebességgel haladó szuperexpresszeit a Csatorna-alagúton keresztül.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia/Billy69150

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A korábban jól ismert Doosan márkanevet januárban Develonra változtatta az új tulajdonos. Megnéztük, milyen munkagépek kerültek az új brand alatt a piacra. A képen a novemberben bejelentett új átrakó látható.

Az elmúlt fél évben az abroncsgyártók nem fukarkodtak új típusok és méretváltozatok bejelentésével, ezekből válogattunk. A képen a Michelin Crossgrip abroncsa látható.

Számos hazai fejlesztés könnyítheti meg az építőiparban vagy az építőanyag gyártásban dolgozó szakemberek dolgát. Az elmúlt néhány hónap ígéretes hazai fejlesztéseiről olvashatnak. A képen hőszigetelő üveghab látható.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©